Stoffán György átöltöztetné József Attilát
Azt már megszoktuk, hogy a szélsőjobboldal előszeretettel szokta a híres, elismert magyarokat, főleg írókat, költőket persze haláluk után sajátjaikként beállítani. Gyakran teszik ezt Kossuth Lajossal, Széchenyi Istvánnal, Rejtő Jenővel, Petőfivel, Radnótival, Ady Endrével és most legutoljára már József Attilával is.A Jobbik.net portál eddig sem a realisztikus gondolkodás és történelemtudás bemutatótere volt, de Stoffán György április 20-i, József Attiláról írt cikkében teljesen bebizonyította mind saját, mind az általa képviselt közösség tudáshiányát.
Szó szerinti idézet Stoffántól:
„Hát igen! József Attiláról az irodalom tanárok mintegy ötven évig hazudoztak. Ma már azonban világos, hogy nem lett azért öngyilkos, mert nem vették föl a pártba, s istenes versei a legszebb gyöngyszemei a magyar literatúrának. Alább érdemes elolvasni egy verset Tőle. Egy olyat, amilyet kevesen írtak, s amely máig borozngató... kivált az ócska hazug vörös söpredék által, ötven évig kommunistasággal rágalmazott nagy költőtől.
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!”
A cikket néhány komment követi, melyben Stoffán sajátos elvakult gyűlölettől áthatott mondataival megpróbálja menteni kissé elkapkodott igazát. Alább idézett mondatainak lényege: József Attila azért nem lehetett kommunista, mert ha kommunista lett volna, nem tudott volna szép verset írni…
Íme a szó szerinti idézet Stoffántól: (Stoffán Györgynek, a magyar nyelv helyesírása ellen intézett merényletei miatt mi kérünk elnézést…)
Íme a szó szerinti idézet Stoffántól: (Stoffán Györgynek, a magyar nyelv helyesírása ellen intézett merényletei miatt mi kérünk elnézést…)
„Aki kommunista, az nem szeretheti a hazáját,l mert ő nem tudja mi az! A hazafiság nem pártokon és párteszméken alapszik, hanem tiszta nemzeti érzéseken, amelyet a kommunista ma fasizmussal vádol. A kommunista egyenlő a hazaáruló söpredékkel, a gerinctelen meztelken csigával, aki minden korszakban följelentő volt, aki mindent ami érték lebecsült és tönkre tett. A kommunista nem ismer erkölcsöt, tisztességet, érzéseket, hazaszeretetet, nemzetért való kiállást, mert ő egyben intrernacionalista is., akinek nem a haza számít, hanem a rablás, a harácsolás, az értéknélküliség, a szabadosság. EDz egy állatfaja, amely nem becsüüli meg saját élőhelyét, hanem mindíg arra törekszik, hogy a másét elvegye, tönkretegye és végül magára hagyja. A komminusta egy élősködő és romboló féreg, amelyet ki kell zárni a társadalomból, mert oda vezeti az országot, ahol ma van! És úgy, ahogyan ma teszi. Egyetlen baj van ezzel: nem lehet megtenni, mert az ország háromnegyede genetikai kommunista, mégha hőbörög is... Tessék kedves hazafi... itt van leírva. Én írtam le!... a vélemény-nyilvánítás szabadáságnak jogán... De ezt a kommunista nem érti! Csak az ember.... mármint az, akiben emberi élrzések és érzelmek laknak. A kommunista ilyet nem ismer, mert a kommunista gyűlölködő, gyilkos szellemiségű vadállat.... amely védtelen falvakat támad meg és a falvcakban lakóü gyermekeket és öregeket támadja meg, falja föl.... (lásd EÜ törv.... )”
Azt ugyan Stoffán úr nem részletezte, hogy melyik EÜ törvényt hozta fel példának, de hiányos történelemtudását ismerve méltán vélelmezhetjük, hogy a jelenlegi, piacgazdaságon alapuló, Európai Uniós, NATO-tag Magyarország parlamentjének megszavazott törvényéről beszél, mely törvény egyetlen szocialista, vagy kommunista országban még csak mutatóban sem volt soha. A vizitdíj és hasonló rendelkezések mind-mind a háború előtti „Mária országában” voltak elterjedve. A jelenlegi, megszorításokat tartalmazó és elégedetlenséget kiváltó intézkedések, mind a rendszerváltás után, a felső középosztály érdekeit védve születtek. Ajánljuk ezzel kapcsolatban Stoffán úr figyelmébe a „Miért balról előz a jobb?” című korábbi cikkünket!
Stoffán György ugyanezen kommentekben írt a proletárokról is –tegyük hozzá, nem először. Lássuk:
(Stoffán Györgynek, a magyar nyelv helyesírása ellen intézett attackjai miatt ismét elnézést kérünk…)
(Stoffán Györgynek, a magyar nyelv helyesírása ellen intézett attackjai miatt ismét elnézést kérünk…)
„A proli attól proili, hogy nincs igénye a szépre, a kulturára, az értékre, mert genetikailag így kódoltatott. Évezredek óta dirigálnak neki, önálló gondolata nincs, de ha lesz belőle "valaki", akkor rombol, öl és bosszút áll. Lásd: Gyurcsány-kormány! a proli nem tud hazafias, "irredenta" verset írni....”
De igenis tud. Az élő példa pedig ott van Stoffán György szeme előtt: József Attilának hívják!
Csak a tisztánlátás kedvéért:
József Attila, 1930. szeptember 1-én ő maga is ott van a nagy budapesti munkástüntetésen. 1930 őszén tagja lesz az illegális kommunista pártnak, s a proletárforradalom „nyelvére” írja át korábbi verseit. A mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, akivel 1930 végén összeköti életét. Novemberben több társával együtt kilép az egyre inkéább jobbra tolódó Bartha Miklós Társaságból. Hamarosan bekapcsolódik a névleg szociáldemokrata, valójában kommunistákkal szimpatizáló Jaurčs-munkaközösségbe. 1931 márciusában jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, melyet a hatóság elkoboz, s a Szocialisták című verse miatt osztály elleni izgatás vádjával eljárást indítanak ellene „Mária országában”.
1932 februárjában ismét tagja lesz a most balra forduló Bartha Miklós Társaságnak. Fölkérik egy kommunista orientációjú folyóirat indítására. Júniusban meg is jelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett „Valóság” első és egyetlen száma. Részt vesz az illegális kommunista párt letartóztatott vezetőinek, Sallai Imrének és Fürst Sándornak statáriális bíróság elé állítása elleni tiltakozó akcióban, amiért újabb pert akasztanak nyakába és pénzbüntetésre ítélik.
József Attilának 1931 márciusában jelenik meg a „Döntsd a tőkét, ne siránkozz” című verseskötete.
De igenis tud. Az élő példa pedig ott van Stoffán György szeme előtt: József Attilának hívják!
Csak a tisztánlátás kedvéért:
József Attila, 1930. szeptember 1-én ő maga is ott van a nagy budapesti munkástüntetésen. 1930 őszén tagja lesz az illegális kommunista pártnak, s a proletárforradalom „nyelvére” írja át korábbi verseit. A mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, akivel 1930 végén összeköti életét. Novemberben több társával együtt kilép az egyre inkéább jobbra tolódó Bartha Miklós Társaságból. Hamarosan bekapcsolódik a névleg szociáldemokrata, valójában kommunistákkal szimpatizáló Jaurčs-munkaközösségbe. 1931 márciusában jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, melyet a hatóság elkoboz, s a Szocialisták című verse miatt osztály elleni izgatás vádjával eljárást indítanak ellene „Mária országában”.
1932 februárjában ismét tagja lesz a most balra forduló Bartha Miklós Társaságnak. Fölkérik egy kommunista orientációjú folyóirat indítására. Júniusban meg is jelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett „Valóság” első és egyetlen száma. Részt vesz az illegális kommunista párt letartóztatott vezetőinek, Sallai Imrének és Fürst Sándornak statáriális bíróság elé állítása elleni tiltakozó akcióban, amiért újabb pert akasztanak nyakába és pénzbüntetésre ítélik.
József Attilának 1931 márciusában jelenik meg a „Döntsd a tőkét, ne siránkozz” című verseskötete.
(József Attila verse)
Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak!...
A tőke szennyében gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat
-Böködj, böködj csak szüntelenül, kedves fegyverünk,
hadd tudjuk meg újra és újra, hogy véletlenül, tusa nélkül csatát nem nyerünk.
hadd tudjuk meg újra és újra, hogy véletlenül, tusa nélkül csatát nem nyerünk.
Nem sietünk, erősek vagyunk, rengeteg az elevenünk, a halottunk,
tanácsot állunk a dombon, melyre pincéből, bányából,
kubikos gödörből feljutottunk
-viszi az idő a ködöt, tisztán meglátni csúcsainkat.
Viszi a ködöt az idő s az időt mi hoztuk magunkkal,
hoztuk harcunkkal, tartalék nyomorunkkal,
a kenyérrel, mely megpenészedett, amíg a munkás megszeghette,
a kásával, mely megdohosodott, amíg a munkás megfőzhette,
a tejjel, amely megsavanyodott, amíg a munkás köcsögébe belecsobbant,
a csókkal, amelyből cafraság lett, amíg a munkás fiatalába beledobbant,
a házzal, amelyből omladék lett, amíg a munkás beleköltözött,
a ruhával, amelyből rongy lett, amíg a munkás beleöltözött,
a szabadsággal, mely elnyomás lett, amíg a munkás megszületett,
a bőrszivarral, mely bagó lett, amíg a munkás felnövekedett, - -
a tőkével, mely munka lesz,
míg megnő az inas
s kalapácsával odavág
világ!
ahol a legfehérebben izzik a vas!...
