Rettegő bíróság

Dr. Kenéz Andrea bepánikolt a

beszólogatós, rendzavaró csürhétől?

Társadalmunk halálra van ítélve. Oly mértékben legyengült az önvédelmi mechanizmusa, hogy egyenes út vezet teljes összeomlása felé.
Ennek leglátványosabb példája a végre bíróság elé idézett Budaházy György vádlott I. fokú tárgyalása, ahol a bekiabáló, huhogó, fenyegető nézőcsőcselék okozta stressztől többször megremegett a hangja a gyakorlott, ám most ledermedt bírónőnek.
Dr. Kenéz Andreának, aki más esetben, a megszokott tyúktolvajok, fatolvajok ügyében megköveteli a rendet és a fegyelmet, a bíróság tiszteletét, a szélsőjobboldali csürhe által ellepett tárgyaláson kicsúszott kezéből az istráng.
Vajon melyik korábbi tárgyalásán engedte volna azt a bekiabálást a vádbeszéd alatt, hogy „Begyűjteni az ügyészeket is!”?
Mikor tudta volna egy ülve visszafeleselő néző (ahogy Morvai Krisztiana tette) meggátolni abban, hogy a Be. Törvényben leírtak szerint kiutasítsa a teremből a rendzavarást elkövetőket?
Ugye, kissé nonszensz? De sajnos már itt tartunk.
A szélsőjobboldali, egyértelműen az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére törekvő és arra szándékosan felhívó (hisz ettől lett a nagyhazafiak vezére, nem mástól), ám azt most bőszen tagadó Budaházy György tárgyalásán mégis láthatóvá váltak ezek az apró szimptómák, melyek előrejelzik társadalmunk halálát. Arról, már kár is beszélni, hogy a megszeppent és a „tisztelt bíróság” kegyeit kereső ügyfelekhez szokott rettegő bírónő végül félelmében felmentette a véres összecsapásokra uszító királyságpárti restaurátort.
Meg is érdemeljük.
Miért várjuk el, hogy megszűnjenek az utcai erőszakos zavargások, ha elkövetőit nem hogy nem büntetjük, hanem kártérítésekkel díjazzuk? Miért várjuk el, hogy ne jelenjenek meg erőszakra felbujtó bűnös felhívások, ha azok szerzőit nem büntetjük? Miért várjuk el, hogy a rendőreink fenntartsák a rendet, ha az összecsapásokban résztvevő egyenruhásokat hazug feljelentések okán évekig elhúzódó, kétes kimenetelű eljárásokkal félemlítjük meg?
Isten veled békés Magyarország!
Jöjjön az új trend! A tettekben nem, ám hivalkodással annál inkább magyarkodó, sujtásos, árpád-sávos, „mocskos zsidózó” közerkölcs. Jöjjön a ki tud magyarabbat mondani verseny, az agyalkákkal díszített revizionista Nagy Magyarország küldetéssel! Jöjjön a hazaáruló-vadászat, amelynek célpontjai néhány főmagyar rámondására jelöltetnek ki! Jöjjön a tűzkeresztségen átesett futballhuligánok hőssé kiáltása! Jöjjön a diktatúra, a demokrácia eltörlése, amelynek célját vezérünk és megmentőnk, hős Budaházy testvér már többször kifejtette! Kakastollat a csendőröknek! Bort, búzát, békességet, lógassuk az ellenséget! Keresztényi hitoktatást, de vesszen, ki nem áll be a sorba! Bitófára minden gazzal, ki szót emel és ezzel gyengíti a dicső magyar célokat! Éljen a szólásszabadság! De csak a csőcseléknek!

A hazai szélsőjobboldal ellentmondásai

Kijelenthetjük: a kialakult hazai politikai pólusokat egy hatalmas ellentmondás jellemzi. Balról előz a jobboldal, miközben a jobbról próbál elévágni a baloldal. Ekkor megjelenik baloldalról egy másik baloldal, amely elhatárolódik a jobbra lévő baloldaltól, de vele szemből bekanyarodik egy újabb jobboldal is, amelyik még inkább balra húz, de leárulózza a másik balról előző előbbi jobboldalt és dühösen rádudál a mellette, valóban balszélen haladó baloldalra…
Nehéz, sőt majdhogynem lehetetlen ebben a helyzetben kiigazodni, melyik versenyző, mit is képvisel valójában.
A néhány éve erőre kapott szélsőjobb, amely önmagát nemzeti oldalnak nevezi, egyre ellentmondásosabb. Egyre nehezebben szorítható bele egy bizonyos kategóriába, hisz az önmagát ide sorolók „ahány ház, annyi szokás” alapon vallanak sokszor egymásnak teljesen ellentmondó elveket.
A szocialista vívmányok visszaállításáért anyatigrisként küzdő „nemzeti oldal” amely az ingyenes orvosi ellátásért, az ingyenes oktatásért, a külföldi monopoltőke kiszorításáért küzd, a szocialistákat, a baloldalt tartja legfőbb ellenfelének, sőt inkább elpusztítandó ellenségének, miközben bármelyik, pici kis ismerettel rendelkező kisembernek is világos, hogy a leginkább jól hangzó célkitűzéseik azonosak a szocialista rendszerekre jellemző vívmányokkal.
Azonban, mikor már beletörődnénk, hogy a jobb és bal simán térfelet cserélt, akkor rájövünk, hogy nem, mégsem, mert a szocialista vívmányokért küzdő, nemzeti radikális oldalon vannak az igazi szélsőjobboldali szélsőségesek is, a nyilaskereszteket közzétevő, rasszista, antiszemita, Horthy és Hitler kultusz mámorában élő skinheadek és az őket hol nyíltan, hol burkoltan támogató klerikális értelmiség és soviniszta háttérerő. Árpád-sávos jelképek mögé bújnak, azt politikailag semleges, ősi magyar jelképnek mondva, miközben Nagy-Magyarország visszaállításán és a „mocskos zsidók és kommunisták” kiirtásán álmodozva követelik a Kádár-rendszerben oly természetes népjóléti vívmányokat.
Reakció: a vívmányokért való küzdelemben velük egyetértő baloldal inkább a kapitalista baloldal felé, jelen esetben az MSZP felé húz, mondván, még ők is jobbak, mint a háborúskodó, militarista, antiszemita, klerikális hőzöngő szélsőjobb.
Ebben a helyzetben nem nehéz feladat egyszerűen csokorba szedni a nemzeti oldalnak hazudott politikai erő ellentmondásait:
„Mi csak ezt a hazug kormányt szeretnénk lemondatni”- mondják sokszor.
Ezzel a céllal, amely inkább a látványos felszín lenne, mint belső reform, egyetért a legtöbb árpád-sávból szellemi erőt merítő, magát egyáltalán nem szélsőségesnek valló jobboldali is, miközben, sokuk által vezetőként tisztelt Budaházy György már 2006. őszén közzétett írásaiban, kiáltványaiban kijelentette, hogy nem elég a kormányváltás, az alkotmányos rendet kell megváltoztatni, a királyság visszaállításával. A Budaházynak szurkoló és érte, mint nemzetünk új vezetőjéért imádkozó nemzetiek egy emberkén követik a lehetetlen és történelmileg túlhaladott célokat kitűző vezetőt, sőt parancsára hajlandóak erőszakhoz, megfélemlítéshez is folyamodni. Mikor azonban számon kérik tőlük erőszakosságuk okát és célját, már csak a Gyurcsány lemondását említik meg.

Demokráciát és alkotmányos jogokat emlegetnek, miközben a demokratikus alkotmány legitimitását alapjaiban kérdőjelezik meg. Az alkotmányban lefektetett normák szerint a megválasztott kormány mandátuma 4 évre szól, majd az akkor lezárult szavazás eredménye tükrében távozik, vagy marad. A nemzeti oldal a demokrácia nevében megkérdőjelezi ezt és előrehozott választásokat követel, hol törvénytelen és alkotmányellenes eszközökkel próbálja a hatalmat megragadni.

Gyülekezési jogot emlegetnek, miközben amellett, hogy minden forgalmat nem korlátozó szélsőjobboldali rendezvény szabadon megrendezésre kerülhet, mellyet ki is használ, a nemzeti oldal az, amely nem tűr semmilyen más, békés demonstrációt, legyen az április 4-i koszorúzás, melegfelvonulás, vagy Holokauszt emlékmenet.

Szólásszabadságot emlegetnek, miközben a számukra nem tetsző kinyilatkozókat ördögként gyűlölik és megszégyenítésüket, sok esetben elpusztításukat követelik.

Az MTV székház ostrom és más összecsapások során, a rendőrökkel szemben bátor, harcos hazafiakat emlegetnek, miközben, amikor eléjük tárjuk a brutalitások, rongálások, gyújtogatások, autóborogatások fotóit, akkor már "a kormány által bérelt provokátorokra fogják az erőszakot"...

Gyakran emlegetnek Ávót, Ávh-t, koncepciós pereket, miközben egyik szószónokuk, Novák Előd maga jelentette ki egyik portálján: "Most mondjuk ki: politikai foglyok nincsenek. Koncepciós eljárások, elítéltek vannak, de az utolsó fogvatartott szeptember 20-án szabadult. Ő Udvardi Ákos volt, az egyetlen rendőr, akit leültettek. Persze ő is a mi oldalunkról való: civilben a tévét ostromolta. Leveleztem vele azóta és korábban a börtönben is. Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás sem tud másról. (…) Ne féljünk, ha elvisz a rendőrség! Egy pesti srácnak a mai időkben illik is megjárnia legalább egyszer a fogdát. Aztán perelhet kártérítésért a Nemzeti Jogvédő Alapítvány segítségével. Három nap „láblógatásért” egymilliót keresni nem is olyan rossz, ugye?"

Mindent elözönlő, cionista, zsidóbérenc, bolsevista erők által a kezükben tartott médiáról, internetes hírportálokról beszélnek, miközben az internetes politikai portálok, blogok 90%-ban erősen, vagy inkább szélsőségesen jobboldaliak. E felől könnyen meggyőződhetünk. Tegyünk próbát! Üssük be például a Google keresőbe a „Csőcselék” szót –amellyel kapcsolatban egyetérthetünk, hogy inkább a nem nemzeti oldal használja a szélsőjobboldal bélyegzésére, így természetes, hogy inkább a „balosok” kedvelt szóhasználata - és láss csodát, a kiadott tartalomnak jó 60%-a mégsem a „cionista, bolsevista, Gyurcsánybérenc” oldalakról származik, hanem a randalírozást mosdató, a rendőrséget ávózó, a kormányfő vélt gyilkosságait emlegető tartalmakra mutat rá. A Hírtv és az Echo Tv rendszerint egyoldalúan, a másik oldal képviselőinek megkérdezése nélkül tájékoztat és nem egyszer a rendőrség ellen. A TV2 és az RTL Klub reggeli műsoraiban az sms falon 80 %-ban jobboldali sms-ek érkeznek.

Öszödi beszédben elhangzott részletek ürügyén vonják felelősségre a kormányt, miközben ezt ugyanazon személyek teszik, akik Öszöd előtt is ugyanúgy lámpavasra kötötték volna a baloldalt.

Öszödi beszédben elhangzott részletek ürügyén vonják felelősségre a kormányt, miközben egyes szélsőjobboldali, közösségellenes megnyilvánulásokat rendszerint mosdatnak azzal, hogy: „ezek csak a szövegkörnyezetből kiragadott részletek”.

Gyakran hangoztatják, hogy „a kormány becsapott minket, a szavazókat” miközben csak és kizárólag olyanok járnak árpád-sávval demonstrálni, tojásokat és követ dobálni, akik sem 2006-ban, se azelőtt, soha nem szavaztak a jelenlegi kormányra, így az ő becsapásukat emlegetni nonszensz.

Köpönyegforgatásról beszélnek, miközben a jobboldalnak nevezett parlamenti pártokban épp úgy hemzsegnek a múlt rendszer mszmp tagjai, tanácselnökei, ügynökei, mint a baloldalnak mondott pártokban.

Polgári, nemzeti, keresztény oldalhoz való elkötelezettséget emlegetnek, miközben a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, csupán néhány ciklussal ezelőtt, liberális pártvezérként „lecsuhásozta” a történelmi egyház képviselőit.

Szocializmus ellenesek, miközben a rendszerváltást követően eltörölt népjóléti vívmányok visszaállítását, illetve a kapitalista berendezkedésre jellemző jelenségek eltörlését követelik, mint például: ingyenes orvosi ellátás visszaállítása, ingyenes oktatás visszaállítása, privatizáció megállítása, mely a kapitalista berendezkedés alapja. Szigorúbb ítélkezési rendszer bevezetését követelik, NATO tagságból való kilépést, Eu-ból való kilépést, külföldi tőke távoltartását, az USA-val szövetségben külföldre küldött magyar katonák azonnali hazahívását sürgetik… stb.

Tagadják, hogy nézeteikben jelentősen jelen van az antiszemitizmus, azonban szinte az összes jobboldali szavazó személyes ellenérzéseket táplál a zsidók és a zsidóság iránt és szívesebben fogadja be a szélsőjobboldali, soviniszta írásokat, ilyen írók műveit és zenekarok műveit, mint az inkább balra szavazók.

A 2006. október 23-i rendőri brutalitások okán és ürügyén ítélik el a rendőrséget, miközben október 23-a előtt, pontosan ugyanilyen érzéseket tápláltak a magyar rendőrök iránt. Ezt az Interneten közzétett akkori kinyilatkozásokból ellenőrizni is lehet.

Indokolatlan, túlzott brutális fellépést emlegetnek a rendőrség részéről, miközben, mind a 2006. szeptemberi, mind az októberi utcai összecsapások során összességében több volt a rendőr sérült, mint a civil sérült.

A lakosság teljes ellehetetlenítését emlegetik, miközben egymás után tartják meg a magánemberek által pénzelt, hatalmas pénzeket felemésztő rendezvényeket, többmilliós motorokkal vonulnak fel, a legszélsőségesebbek telefonos zaklatásokra költenek,

A magyar áruk privilegizálását emlegetik, a magyar hagyományok őrzéséről harsognak, miközben az összes Szentkorona-tant védő „hazafi”, angol és német márkájú bakancsot, cipőt (Például Dr. Martens, Getta Griff), brit soviniszták által divatba hozott ruhamárkákat (Például Lonsdale, Warriors), bomber dzsekit (Például Ideal, Alpha) viselnek, nem egyszer magyarellenes Sieg Heil jelszavakat skandálnak, horogkereszteket tesznek közzé.

Bolsevikozzák, kommunistázzák a kormánypártokat, köztük a véresen kommunistaellenes Szdsz-t, miközben (elvileg) tudják, hogy a NATO tagjaként a legnagyobb tőkés nagyhatalom, az USA szövetségesei vagyunk.

Budaházy György válogatott mondatai

Nézzünk meg néhány beszűkült tudatállapotra utaló, uszító, emberellenes mondatot a királyság visszaállítását követelő csőcselék önjelölt vezérétől!

A beszűkült tudatállapotú vérgőzös uszító Budaházy csemegének számító mondatai:

„Elérkezett az idő, hogy a piknikezős, énekelgetős „szeressük egymást”, „bocsássunk meg ellenségeinknek” típusú happening tüntetés helyett újra támadásba lendüljünk.

Nem öngyilkos akciókat kell persze csinálni, hanem titkosakat, váratlanul odacsapni itt is, ott is. Nincs semmi fantáziátok?

A csürhéző, mocskolódó politikusok és médiapatkányok képeit meg közzé kell tenni az Interneten, ha lehet címmel, telefonnal, hadd rettegjenek. (Tehát Budaházy szerint ennyit ér a szólásszabadság. Aki nem azt mondja, amit a csőcselék akar, azt rettegésben kell tartani…-a szerk.)

A vidéknek mozdulnia kell, be kell ülni gépjárműveikbe és körbezárva blokád alá vonni a vörös Budapestet. A fővárosi hazafiaknak meg keresztbe kell állni a hidakon.

Az így kialakult helyzetet az egyébként is agyonhajszolt, túlterhelt rendőrség már képtelen lesz megoldani, az ő átállásukat el kell érni, ha szép szóval nem megy, akkor egy újabb ütközetben le kell őket győzni. Utána el kell kezdeni begyűjteni a hazánkat tönkretevő bűnbanda tagjait, de nem csak a politikai főkolomposokat, hanem a minket lecsürhéző médiasöpredék tagjait… (Ismét a sokat emlegetett szólásszabadság. A 2002-es hídfoglalást lecsürhézők is ide tartoznak, Gyuri? Mert akkor szegény Tomcat barátodat is kezdhetitek begyűjteni…. – a szerk.)

Ha elfognak, nektek kell kiszabadítanotok engem és a többi fiatal testvérünket.

Az a srác ott az MTV lépcsőjén, aki egymagában, a könnygázfelhő ellenére is, egy szál rúddal, úgy osztotta a rendőröket, hogy csak úgy repkedtek a plexidarabok, az nem erőszakos volt, hanem erős!

Ez a gyönyörű. Lehet, hogy van, akinek morbidnak tűnik e helyütt ez a kifejezés, de nekem nem jutott más eszembe arra, mikor a megbütykölt tank megindult a rendőr sorfal felé, és láttam, ahogy a tömény dízelolaj füstbe rohannak utána kővel a kezükben az elképesztő könnygázgránát kereszttűzben, és támadnak.

...magyar testvéreim készüljetek fel a harcra, mert valószínű, hogy azt nem lehet már megúszni.
Olyan eszközöket kell szerkeszteni vagy beszerezni, amivel mi is távol tudjuk tartani az ellenséget, mert a kődobálás erre nem jó, nem hiszem, hogy nincs fantáziátok ehhez. Senki ne jöjjön üres kézzel!

Remek, hogy országszerte szerveződnek a kisebb nagyobb csoportok, kemény magok. Fontos, hogy ezekből összetartó, ha kell azonnal mozgósítható, olyan „gyorsreagálású akciócsoport” félék legyenek.

FEGYVERBE, huj, huj hajrá! Induljon a tavaszi hadjárat, vesszenek a hazaárulók, az idegenszívű bitangok!

Én azt mondom, hogy aki most, 2007 március 15-én délután Budapesten nem jelenik meg, és áll oda a sorba harcra készen, hogy ezeket a deviáns, pedofil bűnözőket örökre elzavarjuk, aki nem áll oda, bár lelke mélyén tuja, hogy az lenne a legjobb az országnak ha eltűnnének végre a hatalomból, de inkább gyáván elbújik vagy magyarázza, hogy miért „nem érdemes most cselekedni”, szóval aki ezt teszi, az HITVÁNY EMBER. (200 maszkba bújt tinin kívül tehát a teljes magyar lakosság hitvány… Köszönjük Budaházy! –a szerk.)

…sereget fogunk szervezni, melyhez a toborzást már el is kezdtük.

Azt képzelitek ti önbizalmatok visszaszerzéséért keménykedő rendőrök, hogy ha itt egyszer végleg elszakad a cérna ti valamit is számítani fogtok. Hát k….ra nem!!! Jobb ha az, aki érzi köztetek, amiről beszélek – és tudom, hogy vannak ilyenek – büszkeség ide vagy oda, erősen elgondolkozik a leszerelésen!Szóval azt mondjátok, Tomcat robbantani akart? Hát én azt kérdezem erre: Nem megérdemelné már ez a nemzetvesztő, országromboló, hollókoszt imádó, vérszívó bolsevik csürhe, ha valaki közéjük robbantana?

Ezért azt mondom nektek, győzzétek le magatokban a félelmet és támadjatok, mert nincs más esélyünk.

…semmit ne hagyjatok megtorlatlanul, sem annak vonatkozásában, ami már megtörtént, sem annak, ami ez után fog történni. Nincs megbocsátás… (Íme a keresztény magyar szellem… - a szerk.)

És hagyjuk az ilyen bölcsességeket, hogy "Mi értelme kockáztatni?" Mert a legnagyobb kockázat az, ha minden így megy tovább. Vagy a "Nem a rendőr az ellenség!" dumát!

Én nem ígérhetek nektek zsíros koncot, mint amivel a politikusok egymást megveszik. Csak vért, verejtéket, kockázatot és áldozathozatalt.

És hogy az éles fordulótól majdnem felborul a hajó, összetörik a berendezés, minden szanaszéjjel lesz, és az emberek közt kitör a fejetlenség? Na és?”

Partizaninfo: Bármely más országban, vagy társadalomban ezekért közzétett mocskos mondatokért vagy diliházba zárnák vagy börtönbüntetésre ítélnék az elkövetőt.

-

Felmentik, vagy szabadon hagyják?

A vörös diktatúra ellenére jókedv uralkodott Budaházy tét nélküli tárgyalásán

Szomorú életkép a vörös diktatúra koncepciós perén…

A tárgyaláson megjelent Budaházy nem akarja megdönteni a kormányt. A vádlotti beszédében mondta, nem akart puccsot a kormány ellen. (Ezen kijelentése miatt félő, hogy Molnár Balázsék az ő mobilszámát is közzéteszik…-a szerk.)
Mint ismert, a tagadó Budaházy több, a rendőrök és az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos intézmény elleni támadásra uszító, csőcselékhez címzett írást tett közzé a Kurutty.info csúfnevű bűnportálon.
A remegő ügyész mindenesetre felfüggesztett szabadságvesztést kért az ismert uszítóra.
A bíró még vacilál, január 30-án mondja ki ítéletét és ekkor dől el, hogy adatai felkerülnek-e a Kurutty.info-ra vagy sem. Ha felmenti a vigyorgó radikálist, akkor valószínűleg futni hagyják, ha viszont bűnösnek mondja ki, vélhetően ismert ember válik belőle is, mint több lelkiismeretesen eljáró kollégájára. Tehát a tét nagy… Mindenesetre így, vagy úgy, de két eset lehetséges:
Budaházyt felmentik és továbbra is szabadon hagyják, vagy
bűnösnek mondják ki és akkor viszont továbbra is szabadon hagyják.
Ejnye, micsoda vérgőzös terror…
A véres diktatúrákra jellemző tárgyaláson egyébként jelen volt szinte az összes, a szélsőjobboldali rendbontásokról ismert elnyomott és üldözött hangadó, például Petrovszki György Molotov-shaker, aki a magyar rendőrök elleni összecsapásra gyártott 81 db. molotov-koktéljáért cserébe kapott felfüggesztett ítéletével a zsebében vigyorogta végig a tárgyalást. Jelen volt Pál Márton Tojásvető is, aki teleizzadt bakaruhájában próbálja már másfél éve magára vonni a figyelmet, az akasztani vágyó Polgár Tamás Tomcat, aki a tárgyalóteremben a padok mögött a földön szundított egy kicsit a tárgyalás alatt, de láthattuk Novák Elődöt , az összes szomszédos országból kiutasított Toroczkai Lászlót, a kődobáló skinheadek szóvívőjét, akit eddig egyszer sem mertek elítélni, a fegyverfogásra sarkalló Gonda Lászlót és sok más általuk befolyásolt követőt is, például a név szerint még nem azonosított szemüveges, ősz hajú rajongót, akit a bírónő a többszöri közbekiabálása okán, végül kiutasított a tárgyalóteremből, valamint még jó néhány viselkedni kevésbé tudó igaz-magyart, köztük a kamera előtt január 18-án lincselni akaró, Kende Pétert büdöscigányozó, rendőrt provokáló nőt is.

Az ilyen tárgyalásokat ismerve kijelenthetjük: Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk az igazságszolgáltatásban, amely, mint láthattuk maximális garanciát nyújt arra, hogy soha többé ne álljon lángokban Budapest belvárosa, ne legyenek zaklatva a munkájukat végző rendőrök, ügyészek, kisbírók, ne legyenek személyes adatok közzétéve a szélsőjobb kedvenc bűnportáljain, ne legyenek utcai lincselések, ne repüljenek molotov-koktélek és ne legyenek megzavarva az antifasiszta megemlékezések…
1-0 a csőcseléknek!

A fotóst csak a csőcselék zaklathatja

Morvaiék ilyenkor hallgatnak

Egy olvasónk beszámolója a Magyar Gárda január 18-i rendezvényéről

Üdv, Partizánok!

Minden elismerésem az oldalhoz, valóban szűkségszerű és egyedülálló az interneten!

Egy barátommal úgy döntöttünk, hogy a magunk módján mi is segítenénk a munkátokat! Rólunk annyit, hogy mindketten magyar fiatalok vagyunk, akiket felháborít az országban zajló félelemkeltés!

Arra gondoltunk, hogy a kuruttyhoz hasonlóan mi is fényképeznénk az utcai rendezvényeken feltűnő rendzavarókat, és a felvételeket elküldenénk nektek, illetve a hasonló oldalaknak. Úgy gondoltuk, talán ez valamilyen szinten elrettenti a bűnözőket. Sajnos tévedtünk. A mai mérleg "másfél" megsemmisült fényképezőgép, de ha már ott voltunk, képek helyett információkkal szolgálnánk.

Tehát náci gárda tüntetés, 2008. 01.18.:

Tekintettel arra, hogy a náci gárda rendezvényein még a szokásosnál is nagyobb számban tűnnek fel a szélsőséges jobbik tagjai és vezetői, úgy döntöttünk, hogy az egyébként nem túl nagy számban lévő hétköznapi, jelentéktelen csőcselék helyett ezúttal a szégyen szemre az ország 2%-ának támogatottságát magának tudó párt embereire figyelünk, tettük ezt nem hiába, de térjünk a lényegre!Nagyjából 18:45-ig a jobbik rendezvényeken már megszokott antiszemita rigmusokon kívül nem történt semmi említésre méltó.

Ekkor érkezett meg Kende Péter. Hatalmas elismerés neki, hogy ezt bevállalta, köszönjük!

A csőcselék pillanatok alatt körbeállta, fenyegette Kendét, de ami sokkal érdekesebb volt, hogy néhány pillanaton belül Szilvási Péter a Jobbik szervezési igazgatója, a rendezvény főszervezője is "odaért".

Igazi rendezőhöz "méltóan" borította a fotósokat, köztük engem is, (a gépemet el is ejtettem, valaki még rá is taposott) és magából kikelve (bár teljesen értelmetlenül) üvöltözött Kende Péterrel és fenyegette a sajtó képviselőit és a szolgálatot teljesítő rendőröket. Miközben ez a jelenet még zajlott, barátom újabb 2 "ismerős arcot" vélt felfedezni a Kendét és magyar rendőröket falhoz szorító felbőszült tömegben. Az egyik nevét sajnos nem tudom, de a rendezvény alatt a gárda tagok között állt, a másik viszont biztosan a beazonosított bűnözők között már itt is feltűnt Róna Péter volt.

Mivel ő barátomtól és a rendőrsorfaltól olyan 30 cm távolságban helyezkedett el, haverom olyan kuruttyinfós stílusban közvetlen közelről filmezni kezdte, amire ő odébblökte a kamerát tartó kezét. A probléma ekkor következett: Róna állba vágta haveromat! Történt ez a rendőrök szeme láttára, akik ahelyett, hogy a gumibottal akkorát vertek volna a fejére, amekkorát csak lehet, saját védelmükben keresztbe rakták maguk előtt azt!!! Számomra felfoghatatlan, hogy ha egy szélsőséges párt rendezvényén (mint oldalukon olvasható volt, a pártban még tisztságet is betöltő párttag részéről) akkora ütés elcsattan egy fotós irányába amitől egy 2 méter magas, majdnem 100 kilós srác a háta mögött parkoló kocsira zuhan, és fényképezője obijektívje összetörik, azt a rendőrség miért már-már egyetértő közönnyel fogadja????

A felszerelésünkben több tízezer forintos kár keletkezett, a feljelentést mindkét említett garázda ellen meg fogjuk tenni!

Érdekes kérdés még, hogy mit lép erre a jobbik? Vajon kizárják a szélsőségeseket? - Ne legyenek illúzióink, tökéletesen beleillenek a párt profiljába!

De legalább mi tegyük meg, ami tőlünk telik!

Üdvözlettel: V.Á.

-

Antifasiszta és Partizaninfo plakátok

És más szabadon terjeszthető képek

Kattintson a képekre és mentse le!

Nincsen csürhe balhé nélkül

A gyűlöletre éhes csőcselék falkában támadt egyre

Zsidót is, cigányt is lincselnének

Természetesen nem célunk a híradás, hisz a Partizaninfo nem hírportál. Itt csak a szélsőjobboldali jelenségek erősödésére igyekszünk rámutatni.
A Magyar Gárda 2008. január 18-i látványos önnépszerűsítési trükkje volt, a bűnöző szubkultúrájú, egyébként roma származású középiskolás által bántalmazott 18 éves fiatal halála ürügyén tartott megemlékezés. A rendőrség meggyengítésével arányosan növekvő bűnözés létének hangoztatása a legolcsóbb táplálék a befogadására hajlandó – az élet minden területén sikertelen, frusztrált- átlagember számára.
A megemlékezés egyébként békésen zajlott volna, ha… ha nem lenne kellőképpen felheccelve a szélsőjobboldal szándékos aknamunkája által a gondolkodni képtelen közcsőcselék.
Miután valaki kiszúrta a helyszínen tartózkodó Kende Pétert írót, -akinek bűne egy Orbán Viktort nem túl kedvező fényben bemutató könyv- az egymást hergelő csőcselék, csak a rendőrök gyűrűje miatt nem lincselte meg a „mocskos cigány, rohadt zsidó” jelzőkkel illetett embert, akit a rendőrök végül sikeresen kimenekítették a felbőszült tömegből.
Kende Péter az Indexnek elmondta: azért ment el a gárda rendezvényére, mert nem akar olyan országban élni, ahol félni kell. (Hát… Mint láthattuk, ezzel egy kissé elkésett… Kissé alábecsülte a szélsőjobboldali erők propaganda-és uszítómunkáját.– a szerk.)
A magából kikelt mocskolódó csőcselékről készült videót megtekintheti az Index cikkében.

A helyszínen jelen volt a Tomcat csúfenvű, szélsőjobboldalhoz csatlakozott provokátor is aki kamerájával sikeresen rögzített és az internetre felhelyezett nekünk egy két érdekes képkockát.

A rövidfilm végén egyébként ismerős arcot pillanthatunk meg: Az Index videóján a Kende Péter felé „Te rohadt mocskos cigány”-t üvöltő, magából kikelt nem normális nő egy egyhelyben álló rendőrt kezdett provokálni az egysejtűek által is könnyen megtanult mondókával, miszerint „hol van az azonosítója”.

Miután a kötekedő nőszemély valami véletlen kapcsán nem talált partnert a rendőrök további provokálásához, Tomcat intézett hozzá egy kérdést:
-Ön kit lincselne meg holnap?
Egy cigányt. -hangzik a válasz.

Tomcat a mellette álló zsírszagú, kucsmás öregasszonynak is feltette kérdését:
-Ön kit lincselne meg?
A válasz nem maradt el:
-Egy zsidót.

Ezután egy inkább Gábor-cigánynak ható bajuszos, kalapos férfi felé fordult a kamera, aki már kérdés nélkül mondta bele a lencsébe:
-Én mindkettőt…

A filmet Tomcat saját szavaival zárta le, amelyben reményét adta, hogy egy szép napon minden hazaáruló az Oktogon lámpaoszlopain fog lógni szép sorban…

Ebből is látszik, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus, nincs rasszizmus és nincs szélsőjobboldali gyűlölethullám…
Mindenesetre a fentiek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a Magyar gárda „cigánybűnözés” elleni békés demonstrációja csak egy ürügy az ismert magával nem bíró szélsőséges agyhalottak újabb hőzöngéséhez. Vagy van esetleg más magyarázat a zsidót lincselni vágyó bűzös szájú öregasszony megnyilvánulására?

Egyébként a három lincselni vágyó nevét, adatait, azonosítás céljából várjuk az igazkuruc@hotmail.com címre.

Egy kis Európa...

„Azonosító nélkül, viperával, európai mércével példátlanul…” –ezek a szélsőjobboldal által legtöbbet használt kifejezések a magyar rendőrség munkájával kapcsolatban

Bár, általában csak az árpád-sávot lobogtatók hangoztatják ezeket az elcsépelt szavakat, no meg néhány genetikailag is rendellenes, magát liberálisnak hazudó szélsőséges (pl: TASZ), azért utánanéztünk, milyen is lehet egy úgynevezett európai mércével nézve példás tömegoszlatás…

Hát lássuk:

Csak nem vipera? Morvai meg sehol…

Jé! Itt is vipera. Mégsem visítozik a csőcseléken kívül senki…
A rendőr sem állt bíróság elé…

Nahát! Még egy vipera! Példátlan Európában…


Csak úgy hemzseg a sok rendőri azonosító…

Olasz könnygázgránátos... Christianne Morvanni mégsem mutogatja

Ez sem a Blahán készült...

Ávósok! Gyurcsány-bérencek! Kommunisták! (Az ott a jobbszélen, maga Gergényi…)

Na, neeee! Ennyi azonosító azért már túlzás…

-

Miért húz jobbra a magyar?

-

Miért a magyar a legreakciósabb nép Európában?

Publicisztika

Nem kevés jel mutat arra, hogy Európán belül, sőt kelet-Európán belül is a magyar (és vele együtt a lengyel) népesség a leginkább baloldalellenes, még ha sokszor baloldali vágyakat is fogalmaz meg. (Erősen kritizálja a privatizációt, a külföldi tőke behívását és korlátlan kiszolgálását, az egészségügy privatizálását, a NATO tagságot, stb… mégis inkább hajlamos arra, hogy önmagát jobboldallal szimpatizálónak nevezze meg.)

Vajon mi az oka ennek, annak ellenére, hogy a Kádár-korszakban Magyarország volt a legvidámabb barakk? Mi az oka, hogy sem a bulgár, sem a szlovák, sem a cseh, sem a szerb nép nem viseltet olyan heves ellenérzéseket a baloldal ellen, mint a „legvidámabb barakk” mai korosztálya?
A válasz a legújabb kori történelmünkben keresendő. 1848 óta írott történelmünkben a legtöbbször ellenségként szerepet játszó ország, Oroszország volt. Az az Oroszország, amelyet sokan azonosítanak a baloldallal, a szocializmussal, a meg nem valósult kommunizmussal.

Az első szocialista próbálkozás 1917-ben Oroszországban történt meg, és bár több országban ma is szocialista-jellegű államberendezkedés van, a szocializmus, avagy a baloldal sokak szemében egyenlő Oroszországgal, vagy pedig egyenesen az oroszokkal.

Magyarország, legújabb kori történelme során többször nézett szembe Oroszországgal és szinte egyetlenegy háborúban sem vett részt vele szövetségesként.

Az 1848. évi szabadságharcot a cári orosz hadsereg verte le. (Ők ölték meg Petőfit és adták vissza a póráz túlsó végét a Habsburgoknak.)
Az I. világháborúban ismét a cári Oroszország ellen vívott csatákban hullott a magyar vér, azaz nagyapáink apjának vére, amely kihatott a 20-as, 30-as években élő, véleményt formáló teljes generációkra.
A II. Világháborúban sokunk közvetlen hozzátartozója vett részt katonaként, sebesült meg, vesztette életét ismét a Szovjetunió (azonosítva az oroszokkal) elleni harcokban. Az érintett családok ezt máig magukon viselik, nem beszélve a felszabaduláskor átélt traumákról, mikor a több éve harcoló, a legkegyetlenebb harcokat megjárt, családját vesztett, kisemmizett „frontovikok” a „davaj csaszi” felszólítással gyűjtötték be a karórákat, vagy sok esetben erőszakolták meg (nem egyszer bosszúból a sajátjaikért) a „betolakodó fasiszták babáit”, azaz a magyar asszonyokat.
Bár a Szovjetunió elleni háborúba hadüzenet és bármiféle előzmény, ok nélkül léptünk be Hitler elvárásai szerint, és hadseregeink katonái keményen hozzájárultak a szovjet nép szenvedéseihez, (partizánvadászat ürügyén civilek ezreinek kivégzése, falvak felgyújtása, hadifoglyokkal való embertelen bánásmód, ikon-rablások, fosztogatások stb…) a magyar civil lakosság ezekről nem tudott, vagy nem akart tudomást venni, így az ő szemében - a szövetséges megállapodások szerint- a nácikat hazakergető szovjet katonák egy idegen ország betolakodói voltak. Bár a felszabadulás utáni oktatásba bele-bele vették, a gyilkos keleti háborúban vállalt szégyenteljes szerepünket, ez nem csorbította a fiát, apját, férjét a „muszkák” elleni háborúban vesztett hozzátartozók fájdalmát és keserűségét.

1956-ban ismét az orosz katona volt az, aki egyik-másik magyar család ifjú tagjait sebesítette, lőtte meg.

Tehát, mint láthattuk, az elmúlt több mint 150 év generációi mindenképpen viseltetnek bizonyos sérelmeket és emiatti ellenérzést Oroszország, de inkább az oroszokkal szemben, akiket gyakran, tévesen beazonosítanak a szocialista, kommunista, baloldali értékrendekkel.

Bár az igény meg van a szociális jólétre, a gazdagok és szegények közti óriási különbségek eltörlésére, a nemzetgyalázó privatizációk megállítására, a kádári időket idéző ingyenes oktatásra és egészségügyi ellátásra, a tőkés érdekből a bérek alacsonyan tartásához szükséges munkanélküliség felszámolására, azonban ennek megvalósítását az ismertetett okok miatt, sokan inkább a jobboldalon, egyre inkább a szélsőjobboldalon képzelik el, amit az egyre burjánzó reakciós szélsőjobboldal és vele együtt a szabadon zsákmányoló tőke, természetesen ki is használ.

-

Megkérdeztük Hofit!

-

Hofi Géza sírja még meggyalázása előtt

Hogy hol vannak a mellveregető megmondó bajnokok, akiknek állítólag tilos volt Kádár alatt a szabad beszéd?
Emlékszem, gyakran mondtad, kicsinyeim vegyétek elő, és megnézem, ha kibírom röhögés nélkül. Mármint azokat a bátor írásokat, amiket az íróasztalfiókotok rejt. Csak azért szoktunk veled beszélgetni, mert hiányzik egy kőbányai európai. Mintha még itt lennél velünk. Hallasz?

-Naná, hogy hallok. Mi az, hogy! Én itt napra kész vagyok. Hallod, ne mond már, hogy lemaradtam! Itt is „aptdéjt” az infóm. Jól mondom? Romlik az angolságom.
Látom tele van a gatya. Eltűntek a szocik? Jönnek az árvalányhajas néptános-nyilas, ss-egyvelegbe öltözött legények? Na, öreg, figyelsz, mi a baj? Ott a szabadság, rátok szakadt, most élvezzétek!
-De Géza, hiszen törnek, zúznak, repülnek a Molotov-koktélok, az autók égnek. Ez lenne a szabadság?
-Na és, ezt akartátok, nem?
-Nem!
-Akkor édeseim, hol a francban vagytok? Kétszáz lajblis és labilis, sávos karszalagos, zászlós lesöpör titeket? Hol az a rengeteg bátor baloldali? Hol van a demokrata tömeg? Jaj, haver, ne szarakodj velem! Ti akarjátok. Mert különben nem lennének! Ne bosszants már! Nálatok odalent mindenki demokrata, nem? Demokrata Fórum, Keresztény Demokrata Néppárt, Fiatal Demokraták Szövetsége, Szabad Demokraták Szövetsége… Ne! Ne idegelj, mert itt fenn ezt nem nézi Péter jó szemmel.
-De hát Gáza, a szabadság, az emberi jogok? Megmondta a Morvai, itt verik a népet.
-A Balóné? Vagy nem viseli a férje nevét? Ő megmondta? Akkor úgy van.
-De a szabadság…Géza!
-Aha. A szabadság… Tudod öregem, én éltem már (vagy még!) akkor, amikor még a jó napot kívánokot, nem beszélve a csókolomot is szinte betiltották. Akkor úgy kellett köszönni a közértben, ha bementem tejért: Szabadság, eladó elvtársnő! Látod, haver és túléltük. Még röhögni is tudtunk. Ma meg csak dühöngtök. Bogaram! Milyen elnyomás az, ahol ezt hagyják? Drága szívem, én itt fenn nem győzöm magyarázni a fiuknak, hogy ez, amit ti előadtok, az nem paródia, hanem valóság. A srácok nem hiszik el, csak röhögnek.
-Miért? Mi olyan vicces ebben?
-Nektek? Nektek semmi.

Publicisztika

-

A Mosoda

Az egykor megbocsáthatatlan bűnöket is tisztára lehet mosni

Ki a nemzeti érzéseit emberi érzései fölé helyezi,

az soha nem tisztelhet se nemzetiséget, se emberiséget

Horthy, háttérben a horogkeresztes zászlóval

A jobboldali médiában (HírTv, EchoTv) egyre nagyobb az igény a doni áttörés évfordulójának a megünneplésére. A nemzeti érzés ismét elnyomta az emberit. A világháborús magyar hadsereg, a hungaristák és az egész kontinensre rárontó nácikat támogató "honfitársaink" miatt elértük azt, hogy "hullarablók lettünk, a legpocsékabb nemzet".

Nemzeti érzések kerültek az emberi érzések fölé, amikor a magyar nemzet rárontott déli szomszédaira, megszegve a néhány hónappal kötött "Örök barátsági szerződést". Nem volt túl sok választásunk, mondják manapság: "ha mi nem tesszük, akkor mi is megszállás alá kerülünk."

A baj az, hogy a nemzet nem szégyennel élte meg az eseményeket, hanem tapsvihar közepette, ujjongva indult meg embertársaink és szomszédaink ellen. "A bűnösök oldalára álltunk".

Horthy és Hitler

Kiállítottunk három magyar SS-hadosztályt. A szovjet nép ellen folytatott brutális invázió részesei is lettünk, mely nagy részben a polgári lakosság ellen irányult (gondolunk itt a koncentrációs táborokba elhurcolt tömegekre, a Vörös Hadsereg minden komisszárjára, akiket Hitler „kommiszárparancsa” értelmében azonnal kivégeztek, sokuknak a fejét tudományos kutatás céljából levágták, az SS zászlaja alatt működő Einsatzgruppen-re, akik célja a hátország lakosságának a terrorizálása, gyarmatosítás céljából, és a lakosság teljes kirablása, amit oly humorosan a magyar bakák "ikonozás"-nak neveztek...)
A mai jobboldal igénye az, hogy azokra emlékezzünk, akik úgy érezték, hogy a nemzetünk nagysága megér 55 millió emberi életet. Köztük Horthy, Gömbös, Wass Albert..... Már nem kell sokat várni, és Szálasi is a nemzetmentőknek kijáró tiszteletnek fog örvendni, a nyilaskeresztnek se lesz semmi köze a horogkereszthez.

Ma a szégyenteljes történelmi eseményeinket vagy meghamisítják, vagy azok hátterének erkölcsét csorbítják. Hogyan? A nemzeti értékrendet teszik az emberi értékrend fölé. Ha ezen az úton haladunk, ismét csak "...szószegők leszünk - gyávaságból!..." Ez vezet az agresszor magyar hadsereg éltetéséhez. Ez vezet a felszabadító hadműveletek során elesett szovjet katonák emlékművének meggyalázásához. (A halott szovjet katona nem lehet megszálló!!!) Ez vezet ahhoz, hogy egyesek jogosnak éreznek gyilkolni -nemzettudatból... és gyávaságból. Ez az igazi betegség.
A nemzet becsületéért olyan emberek küzdöttek, akiket ma a jobboldal árulónak tart: a Partizán. A magyar nemzet háborút akart. A nemzet életbemaradásáért küzdő orosz kiskatona nem akart háborút. Ők bátorságból haltak, nem gyávaságból. Velük kell értékrendi közösséget vállalnunk.
A legsiralmasabb, hogy az egyház lefeküdt ezen megemlékezésekhez. Majd, ha összegyűlik a tömeg az emlékezést tartó székesegyházakban, gondoljanak azokra is, akiket hasonló templomokba tereltek, mielőtt azt rájuk gyújtották (lásd: Oradour sur-glane).

(Egy partizaninfo olvasó)

-

Támadd meg, jelentsd fel!

A puhos joghallgató kövekkel támadt a magyar rendőrökre

Reális büntetés helyett: felfüggesztett ítélet

A vádlott hazudozásainak részleteit az MTV is közvetítette.

Egy év, négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a remegő bíróság azt a bűnöző férfit, aki 2006. szeptember 19-én a Baross utcában felfegyverkezve, csoportosan követett el hivatalos személy elleni erőszakot: méretes kövekkel és üvegekkel támadt a magyar rendőrökre. Civilizáltabb országokban ezért évekre rács mögé dugnák a bajkeverőt, azonban tönkretett hazánkban még ez is megengedett. Sőt! Jelenleg az őt elfogó rendőrök ellen van eljárás.

A szőkésbarna hajú, puhos testalkatú fiatalember elmondta, hogy ivott egy-két sört majd nem tudott felszállni az utolsó metróra. Az Astoriánál este 11-kor ugyanis kiabáló fiatalok jöttek vele szemben, megnézte hát mi történik. Már több órája bámészkodott a Blaha Lujza téren, amikor hajnali 1 körül megindult az oszlatás. Őt is a Baross utca irányába tolták. Próbált a tömegben elvegyülni - mondta - minél távolabb a rendőröktől.
A tanúk, akik egyébként mind rendőrök, állították, a 8-10 fős fiatal csoport élén a félmeztelen vádlott a nyaka köré tekert sötét pólóban dobált, majd a vízágyú elé húzta az elterelő táblát. A parancsnokuk ezért adott a kiemelésre utasítást.
Alább az elsőfokú tárgyaláson elhangzottakból idézünk:
Bírónő: - Akkor már viszont észlelte, hogy itt rendőrök vannak és intézkednek.
Vádlott: Felszólítást semmifélét nem hallottam.
Bírónő: De látni látta a rendőröket. Akkor már, nem?
Vádlott: Igazából beszélték, mert, ahogy repültek néha a könnygáz-gránátok megéreztük a füstöt, akik a legvégében álltak. És ilyenkor hátráltunk, láttam, hogy hátrál a tömeg és akkor is hátráltam.

A vádlott állítólagos utolsó emléke az, hogy 2 óra körül megindult ellenük a sorfal. A Lászlót megbilincselők a TV-székháztól siettek a Körúton rekedtek társaik megsegítésére. A Blaha Lujza tér felől egy kis mellékutcából próbálták a Körútra visszaterelni a rendbontókat, míg el nem jutottak a Baross utcához. Ott, állításuk szerint percekig figyelték, mit csinál a vádlott szemben a rendőrsorfallal.

Rendőr 1.: Elég aktív volt a fiatalember az első sorban.
Bírónő: Az aktivitást mire érti?
Rendőr 1.: Hát azt, hogy mondjuk valaki csak ott ácsorgott és nézelődött, csak ott volt a tömegben és nézte a többieket, ő pedig feltűnt a cselekményével.

Bírónő vádlotthoz: Az ön kezében volt kő?
Vádlott: Nem.
Bírónő: Nem dobott követ a rendőri sorfal felé?
Vádlott: Nem.
Nemcsak követ nem dobott, állította nem túl meggyőzően a vádlott, de neki még arról sincs fogalma, hogy néz ki a piros-fehér forgalomelterelő tábla... Mellesleg őt a jogosítványa alapján azonosították.

Bírónő: Arra van valamilyen magyarázata, hogy miért önt emeli ki a rendőrség?
Vádlott: Fogalmam sincs.
Bírónő: Miért az ön kiemelésére adnak utasítást?
Vádlott: Nincs elképzelésem sem.

A vádlott kevésbé jellemes ügyvédje, aki szintén inkább elrejtőzik a nyilvánosság elől, még a nyomozás alatt kifogásolta, hogyhogy nem indult eljárás a bilincselők ellen. Igaz, védence állítólag ellenszegült, leteperték. Majd látták, hogy vérzik a fiú feje, mentőt hívtak, és kórházba vitték.

Rendőr 2.: Az orvos megvizsgálta, 8 napon belüli hámsérülései keletkeztek. de mivel erősen ittas állapotban van ezért nem engedi el.
Bírónő: Ezt az orvos mondta, hogy szerinte erősen ittas állapotban van, ezért tartja benn megfigyelésre?
Rendőr 2.: Igen meg a Tuschinger úr is rámondta, hogy elég sokat ivott.

A vádlott egyik rendőr vallomására sem reagált. Kérdésre tagadja, hogy részeg lett volna, más szemtanúk nincsenek. sőt maga a gyanúsított vonta vissza a kórházban az események másnapján tett vallomását, mikor még beismerte tettét.

Bírónő: (felolvas) „Azért dobáltam a köveket, illetve az üvegeket, mert feldühösítettek a könnygázzal. A követeket illetve az üvegeket a rendőrökre dobáltam, ez volt az utolsó momentum, amire emlékszem, utána már csak arra, hogy itt vagyok a kórházban.”

A vádlott nem emlékszik. Azt mondta, úgy hallgatták ki, hogy nem volt tiszta a tudata. Akkor viszont miért nem tiltakozott utólag a kihallgatás ellen? - kérdezte a bíró.
Vádlott: Az az oka, hogy nyugodt voltam abban a hiszemben, hogy később is megtehetem. Az első vallomás után nagyon féltem, hogy bármi olyan történik, megint valami hiba csúszhat a vallomásomba, mert ki számíthatott ilyen vallomási...
Bírónő:...és most gondolja, hogy most nem csúszhat hiba a vallomásába? Most mennyivel másabb a helyzet, mint az Ügyészségi Nyomozó Hivatalban?
Vádlott: Rajtam kívül álló hibára gondolok. Olyan körülmény, hogy akkor szerintem nem voltam tiszta tudatállapotban.

A vádlott azt állítja, még ma is érzi az ütések súlyát. Igaz, sérüléseiről az orvos azt mondta, 8 napon belül gyógyulnak... Egy 8 évvel korábbi orvosi szakvéleményt is becsatol, miszerint olyan betegsége van, ami nehezebbé teszi a tudatának kitisztulását. (Igen, ez jellemző lehet a Hunnia-pulóveres kődobálókra. – a szerk.)

Végül ítélt a bíró: felfüggesztett a kődobálónak. (Neve megtekinthető itt.)
Az ügy persze korántsem ért véget: Jelenleg az őt kiemelő három magyar rendőr ellen folyik eljárás, a vádlott utólagos feljelentése alapján. Na ez az, ami bárhol másutt a világban elképzelhetetlen lenne!

(Forrás: www.mtv.hu)

Hatódjunk meg!

Szarka Ágota megható írása egy kődobáló hányattatott éjszakájáról

Az alábbi beszámoló Szarka Ágota (Rendőrfelügyeleti ellenőr), a hídfoglaláskor a méretes azonosítóval ellátott rendőröktől azonosítót követelő Magyar Nemzet újságíró tollából való, mely stílusosan 2007. október 22-én, a Toroczkai féle város-gyújtogatás napján került fel a Nemzeti Jogvédő Alapítvány nevű bűnözőmosdató szervezet internetes oldalára. Jobb érzésű olvasóinkat óva intjük attól, hogy a hazug zugügyvédek honlapjára időt pazaroljon.

"Pszichológiai és fizikai terror a rendőrkapitányságokon
2007. október 22. 00:00 Magyar Nemzet

Írta: Szarka Ágota

ÁVH! ÁVH! – skandálták a tüntetők tavaly ősszel az utcai megmozdulásokon a tömegoszlató rendőröknek. Az utcai eseményekről szóló sokkoló felvételeket ismerjük. (Igen, ismerjük, annak ellenére, hogy a Hír(telen) TV csak és kizárólag a gonosz rendőri túlkapásokat volt hajlandó bemutatni. - a szerk.) A rendőrség falai között történt kegyetlenkedésekről viszont nincsenek felvételek. Egy fiatalember elmondta lapunknak, hogy mit élt át az elfogásától szabadulásáig. (…) Egy értelmes, helyes fiatalember, némi extra tetoválással (Feltételezhetően: ACAB, FTC, HUNNIA stb… - a szerk.): ez az első benyomásom, amikor meglátom. Szakmunkás, aki szeretne leérettségizni, pillanatnyilag a kereskedelemben dolgozik. Beszélgetésünkre elkísérte ügyvédje, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkatársa (Milyen munkatárs az, aki még életében nem dolgozott? –a szerk.). Később kiderül, a beszélgetőtársam a civil szervezetnek köszönheti, hogy nem került börtönbe, mivel másodfokon jelentősen enyhítettek ítéletén. (Igen, a megfélemlített bíróinktól már nem is nagyon várunk mást. Köszönjük nekik. –a szerk.) (…) Nehezen nyílik meg, de végül belekezd a történetbe. Tavaly október 19-ről 20-ra virradóra kapták el a Blaha Lujza téri összecsapások közben. Előző éjjel volt az MTV székházának ostroma, a rendőrök másnap azonosító jel nélkül vonultak ki, amivel gyakorlatilag szabad kezet kaptak a megtorlásra, és ezzel éltek is. (Honnan tudod, Ágota, hogy mit kaptak és mit nem a rendőrök? Az azonosítót meg akkor vedd a szádra, ha a kődobálók is lehetővé teszik azonosításukat és nem maszkban, vagy sállal eltakarva végzik békés nemzetmentő munkáikat! –a szerk.) Ő a barátaival aznap este is a Kossuth téri demonstráción vett részt, majd elindultak haza. Útközben hallották, hogy tüntetők gyülekeznek az MSZP székházánál. Odamentek. A Rákóczi úton szabályos csata volt, repültek a kövek – ő is eldobott egyet-kettőt –, de a rendőrök is visszadobálták a tüntetőknek a „muníciót”. (A gazemberek! Hogy merészelték? – a szerk.) Aztán már csak arra emlékszik, hiába menekült, a Népszínház utca sarkán elkapták és földre teperték a rendőrök, ütötték, rúgták, ahol érték: „Nagyon sokan lehettek, mert rengeteg ütést kaptam. Hátrabilincselték a kezem a gyorsszorítóval. Arccal a föld felé voltam, én sem láttam semmit, csak a forróságot éreztem, ahogy végigfolyt a vérem az arcomon. Ömlött a vér a fejemből. Valahogy elvonszoltak hátra, ledobtak a földre: csupa sár meg víz volt minden. Aztán egy-egy rendőr ráállt a lábszáramra, hogy nehogy elszökjek. Leköpködtek, szidták az édesanyámat. Te rohadt hobbi-forradalmár: ez volt a legenyhébb kifejezés” – eleveníti fel a 72 órán át tartó kálvária első stációját. A fiú erősen vérzett, a rendőrök, két szitka között kiderült, hogy hívtak hozzá mentőt. (Nocsak, nocsak! A rohadt Ávósok mentőt is hívnak? Érdekes, a Magyarok Nyilai nem hívott mentőt, sem tűzoltót, de az ő áldozataikról nem is írt „Objektív Ágota” ilyen megható cikket. – a szerk.) Közben folyamatosan újabb és újabb rendőri egységek érkeztek a frontvonal mögé, akik jártukban-keltükben szintén megköpködték a földön, a sárban fekvő, vérző fiatalembert. (Értehetetlen! Vajon mi motiválhatta őket? –a szerk.)
(…) A mentőautó körülbelül tíz-tizenöt perc múlva megérkezett. Addig a két rendőr a fiatalember lábszárán álldogált, még a mentősöknek is beszóltak, hagyják őt a fenébe. Végül beültették a mentőbe, ahol volt már három sérült rendőr is. (Őket biztos beépített zsidóbérenc NBH-sok bántották. –a szerk.) A fejéből még mindig patakzott a vér. (…) A balesetiben végre levágták a csuklójáról a gyorsbilincset, akkor már el volt lilulva a keze, de nem engedték, hogy felvegye a folyamatosan csörgő telefont. A váró tele volt sebesültekkel, köztük sok volt a rendőr. (Ejnye! Ezek az NBH-sok… -a szerk.) A kórházban az orvos végül megengedte, hogy telefonáljon a hozzátartozóinak. A fejét összevarrták, szép fehér turbánt kapott. Ám azt hiába kérte, hogy röntgenezzék meg, mert fájdalmai vannak. Csak a vállát nézték meg. A kisujja most már örökre csálén fog állni, ugyanis a rendőri ütlegek miatt kitört, de nem látták el időben. Aztán átvitték a nyolcadik kerületi rendőrkapitányságra. (…) Az első, amit meglátott az előtérben, egy fiatalember volt: hátrabilincselt kézzel, hasra fektetve feküdt a földön, a fejénél szabályos vértócsa. „Mondtam, hogy keresek neki papír zsebkendőt, de azt válaszolta, hagyjam, mert bajom lesz belőle. A rendőrök tényleg feldühödtek, és azt mondták, ha már ilyen szolidáris vagyok, térdeljek le mellé a földre. Váltottunk néhány szót, mire felrángattak, és beállítottak a sarokba, s mondták, hogy fogjam be a számat, nézegessem a falat. Szóltam, hogy nagyon fáj a lábam, de nem érdekelte őket. Egy idő múlva beraktak az egyik előállítóba, ahol én voltam az ötödik. (…) Később ismét megjelentek a rendőrök: a rabok egy részét átszállították a kilencedik kerületi kapitányságra. Útközben folyamatosan szidták a rendőrök az előállítottakat, mindenféle hülye gyerekeknek, „szar senkiknek” elhordták őket. (Mert azok is! Szar senkik! –a szerk.) Mosdatlan szájjal tréfálkoztak rajtuk. Édesanyjuk és barátnőjük volt a poénok célpontja. El lehet képzelni, milyen idegállapotban voltak, mire sor került a kihallgatásra: „Felszólított a kihallgató, hogy valljam be, amit csináltam. Soha nem voltam még ilyen helyzetben, nem volt dolgom a rendőrséggel. Mondtam, hogy nem vallok ügyvéd nélkül. Erre azt válaszolta, arra nincs szükség. Nagy nehezen küldtek egy fiatal srácot, ő volt a kirendelt ügyvéd. Ő is azt mondta, hogy valljam be, amit csináltam. Elmondtam az igazságot, hogy egy-két követ eldobtam a rendőrök felé.” (Jobb helyeken ezért combon is lőttek volna még a helyszínen. Köszönd meg a libcsi kormánynak, hogy itt ilyen nem történhet! – a szerk.) Aztán arra akarták rávenni, hogy mondjon neveket, ismerősöket, akik ott voltak vele vagy a közelében. Nem mondott semmit. Csak a barátnőjét említette meg, aki jóval korábban hazament. Aztán levitték egy föld alatti cellába: „Mállott a vakolat, undorító volt az egész, tényleg, mint a kommunizmusról szóló filmekben. (Igen, a Gestapo-ról szóló filmekben sosem mállott a vakolat… Egyébként, aki nem tudná, a IX. kerületi kapitányság alagsorában azért mállik a vakolat, mert azt a gonosz kormány elrendelte ijesztgetésül…. – a szerk.) Egy térfigyelő kamera volt benn, (Ajaj! Ha ezt a TASZ megtudja… -a szerk.) meg egy deszkadobogó-szerű tákolmány. Leültem a szélére, és vártam. (…) Végül kopogtak nálam is, mondták a nevemet. Felkészültem a legrosszabbra, hogy most agyonvernek. Már az sem érdekelt. De nem ütöttek, csak megbilincseltek. (…) Kiderült, hogy átszállítanak minket. Két civil ruhás rendőr várt. (Ők biztos Ávósok! – a szerk.) Egyikük egy nagy fapálcán támaszkodott, útközben kifelé időnként vigyorogva ráhúzott a falra, ütögette a padlót” – mesél a pokoli éjszakáról a fiatalember. (Visszaélés padlóütögetéssel…-a szerk.) A kapuhoz érve aztán a géppisztolyos őr a kifelé terelt másik fogolyra „visszakézből” rácsapta a súlyos fakaput. „Olyat kapott a gyerek, hogy majdnem összeesett. Én már a lábfejemmel kitartottam, hogy ne találjon el a kapu, úgyhogy megúsztam a búcsúzást.” Egy civil autóba tuszkolták őket. „Egyre büdösebb lett. Szerintem az a szerencsétlen fiú vagy a félelemtől, vagy esetleg úgy megverték, de valószínűleg összecsinálta magát.” (Igen, ez elég jellemző a nagy Hunnia harcosaira. Valószínűleg, amikor embereket kell telefonon zaklatni, köveket, meg molotov-koktélokat kell dobálni, akkor kevesebb ilyen baleset történik…-a szerk.)
A Gyorskocsi utca volt a végállomás. Az orvosi vizsgálatra várókat a rendőrök tovább „stresszelték”, de már csak szóban: „Majd kaptok a pofátokra odabent” – ilyesmiket mondtak. (Tyűha! –a szerk.) A vizsgálaton rögzítettek minden külsérelmi nyomot, és egy papírt is aláírattak velük, hogy ott nem bántották őket. Azon az éjszakán nadrágszíjaktól, cipőfűzőktől megfosztva legalább harmincan álltak sorban az udvaron, folyton lecsúszkáló nadrágjuk korcát szorongatva, a hűvös éjszakában dideregve. (Zene füleinknek!- a szerk.) Időnként a rendőrök azért megengedték, hogy aki akar, rágyújthat. (Hiba volt. –a szerk.) A sérült fiatalember mellett más sérültek is voltak, legalább négy órán át álltak az udvaron, mire a cellájukba indították őket. Meztelenre vetkőzés, motozás után elfoglalhatták helyeiket. Eltelt másfél nap, mire szólították: „Megbilincseltek, pórázra kötöttek, elvittek a tárgyalóterembe. Csupa kék-zöld monoklis, összevert rabot láttam a folyosón. Olyan volt, mintha egy háborús film forgatása lenne, és nem a valóság. (Ki kezdte? Maradtatok volna otthon Kurucinfót olvasni a meleg szobában! – a szerk.) Kinyílt az ajtó, és bementem. Elmondtam, amit a rendőrségen is, hogy egy-két követ eldobtam a rendőrök felé. Harmincnapos előzetes letartóztatást kaptam. A kirendelt védőm persze nem jött el. (Biztos zsidó volt, és azért. –a szerk.) Ismét rám rakták a bilincset, és a folyosón leültettek, mert valami papírokat kellett kitölteni. Mellettem egy középkorú nő ült, és megkérdezte, mi történt velem. Harminc nap előzetes, megyek vissza – válaszoltam. Ez nem létezik, utánajár – mondta. (Mert ő egy mondatból leszűrte, hogy a fickó ártatlan… Csak nem Morvainak hívták a középkorú nőt? – a szerk.) Elviharzott, és amikor visszajött, arra kért, nyugodjak meg, csak házi őrizetet fogok kapni. (Így megy ez ebben a véres diktatúrában… -a szerk.) Nemsokára kijött a bírónő, és közölte a rendőrökkel, vegyék le rólam a bilincset, mehetek haza, házi őrizetbe. Elsírtam magam. (Nyugi! Ennél a résznél mi is mindig sírunk… -a szerk.) A hölgy, aki segített, azt mondta, ne sírjak, mert meglátják a rendőrök, és szórakozni fognak velem. Úgy is lett. A kijáratnál azonban már vártak a szüleim, a barátnőm. Hihetetlen boldogság volt” – meséli. Hogy ki volt ez az ismeretlen hölgy, aki segített? Egyáltalán, miért tudott segíteni? Ez ma is rejtély. (Valószínűleg nem törték el egyik rendőr fiának sem az álkapcsát, sőt autóját sem gyújtották fel a Blahán. –a szerk.) Ahogy mondta, még most is összeszorul a gyomra, ha meglát egy rendőrt, s ha teheti, akkor nagy ívben kikerüli őket. De tudja azt is, éppen ez volt a cél. Idén október 23-án ott lesz az utcán, attól függetlenül, hogyha ismét begyűjtik, mehet a börtönbe. (Igazi hős vagy! A haza fényre is derült miattad, hisz láthatod… -a szerk.) – A felháborodás és düh, amit érzett az ember tavaly ősszel, az őszödi beszéd után, nem változott. A helyzet azóta csak rosszabb lett – magyarázza, miért kockáztat. Azt azért még elmeséli, hogy az ügyészségen mondták neki, tegyen feljelentést az előállítása közben őt ért bántalmazás miatt. Meg is tette, de az ügyet lezárták, mivel a tetteseket nem tudták azonosítani. (Az ügyész is zsidó. –a szerk.) Az pedig eszébe sem jutott, hogy a rendőrségen történt atrocitások miatt is perelhetne. – Fogalma sem volt az embernek a jogairól. Egyébként meg örülök, hogy élek, hogy nem kerültem börtönbe – mondja már távozóban. A fiatalembert az átéltek következtében kialakult sokkhatás – poszttraumás stressz – miatt ma is kezelik. (Remélhetően addig sem dobálózik. –a szerk.) Történetét azzal a feltétellel mondta el, hogy semmiféle olyan adatot nem közlünk, amelyikből egyértelműen be lehetne azonosítani személyét. (Ok. Tehát keresünk egy "csálé" kisujjú, tetovált fickót, akinek nincs érettségije, pincér, vagy közértes és tavaly szeptemberben bekötött fejjel olvasta otthon a Kurucinfót. – a szerk.)

Partizaninfo a Magyar Gárdában?

"Aszongyák", bárki jelentkezhet a tánccsoportba. Mi megtettük…

Ezt a választ kaptuk:

”Tisztelt jelentkező!
Ezúton tudatjuk, hogy felvételi kérelme a Magyar Gárdába feldolgozásrakerült.
Amennyiben jelöltségét -a jelen "politikai" és jogi helyzetben-fenntartja, kérjük, jelezzen vissza a budapest.szemelyugy@magyargarda.hu címre, feltüntetve, hogy gárdistának, vagy pártoló tagnakjelentkezik-e!
Ugyanitt jelezzük, hogy a legközelebbi felvételi beszélgetésideje és helye:
2008 január 12. (szombat) 09:00-16:00-ig,
pesti lakosoknak: XI. Villányi út 20/A, Jobbik iroda (Mert a Magyar Gárda pártfüggetlen… - a szerk.)
budai lakosoknak: II. Fő u. 63-65 3. emelet 3 (33-as kapucsengő)
Kérjük, válaszában jelezze, hogy melyik helyszínen ésvárhatóan milyen időpontban jelenik meg! Érdemes korábban érkezni, a várhatómegjelenők nagy száma miatt.
Amennyiben kérdése merülne fel, hívja bizalommal az alábbitelefonszámokat:
Személyügyi vezető: 70 3920065
Budapesti kapitány: 70 3920073

Szebb jövőt!

Partizaninfo: Reméljük, eljön egyszer az is!

Magyar Jelen –Magyar Múlt

Agyvérzést kapott a közösség elleni izgatás miatt már képbe került Juhász László

Agyvérzés következtében végleg befejezte pályafutását a Toroczkai László által felügyelt Magyar Jelen uszító lap egyik tollnoka.
(Természetesen most mi is írhatnánk „elpatkolásról, talpfeldobásról”, mocskolhatnánk az elhunyt emlékét, ahogy azt a Kuruc.info beteg szerkesztőitől láthatjuk rendszerint különböző halálesetek kapcsán, azonban ezt a stílust inkább meghagyjuk a maguk-fajta „nagyonmagyar főmagyaroknak”, az egyáltalán nem szélsőséges, történelmi árpád-sávos hazafiaknak…- a szerk.)
Mivel halottról, vagy jót, vagy semmit, így nem kommentáljuk az elhunyt munkásságát, azonban mivel a tisztesség megköveteli, közzé tesszük egy-két cikkének részletét, mely kijelentések miatt az egyáltalán nem antiszemita „emberijogvédelmi” Morvai Krisztina valamiért elfelejtett sikítani és hadarni is…

Index

„nagyon igaza volt Hegedűs Lorántnak, mikor a galíciai jöttmentek, a bennünket saját hazánkban kirekesztők kirekesztésére szólított fel (...) igen, ki kell rekesztenünk őket, sőt vissza kell vennünk tőlük elorozott országunkat, ellopott javainkat. Ugyanis ezek a jöttmentek a mi vérünkön élősködnek, a mi vérünkön gazdagodnak. (…) a zsidók idegenek, és az olyanok, mint Bajtai nem tartoznak a magyar nemzethez, még ha magyarul beszélnek sem"

Csőcselékrádio

„Ha valóban demokrata lenne Csintalan, akkor nem ítélné el a másságot, azt, ha valaki radikális, ha valakinek elege van abból, hogy a Fidesz nyuszisága miatt továbbra is az ormányos kormányos rombolja az országot.”

Az elhunyt emlékét mélyen megőrizzük.

Mi a helyzet a debreceni horogkereszttel?

Mint ahogy a kommentek is felhívták rá a figyelmet, a debreceni főteret szóba hozó cikkünkben, a horogkereszt-tákolmányt ábrázoló fotók nem Debrecenben, hanem Szegeden készültek. Emiatt elnézést kérünk a debreceniektől! (Amiért feltételeztük róluk, hogy nem vernék agyon a nyíltan horogkereszttel demonstráló zombikat. –a szerk.)
Többen arra is felhívták a figyelmünket, hogy a képek vélhetően hamisak, azaz a rajtuk látható horogkereszt tákolmány, egy ügyes rajzszoftver és egy ráérő ismeretlen közös alkotása, mert a fotók eredetileg egy kettőskeresztet ábrázoltak.
A képet a jelzéseknek köszönhetően alaposabban szemügyre vettük, azonban azokon hamisítás nyomát továbbra sem vettünk észre, ami két dolgot jelenthet: a fotók vagy eredetiek, vagy rendkívül profi, megtévesztő hamisítványok. (A egyik oldal-másik oldal verzió nem állja meg a helyét, ugyanis egy kézben tartott tablát, keresztet forgathatnak is – a szerk.)
Mivel így felmerült, hogy a cikkben szereplő tényállítás esetleg nem kétséget kizáróan fedi a valóságot, így a cikket helyreigazítjuk.
A fényképeket egyébként annak általunk történő megjelenítését megelőzően egy úgynevezett "radikális" blogban vettük észre, melyeket reklámozni nem áll módunkban, azonban a képet több másfajta blog is átvette.
Tehát: helyreigazítunk és a szegediektől is elnézést kérünk. (Na ez az amit rajtunk kívül nem sokan tesznek meg. -a szerk.)

Egyébként a szélsőjobboldali eszmékhez nem szükségesek az ismert önkényuralmi jelképek. A szélsőjobboldali veszély elsősorban tettekben nyilvánul meg, azaz antiszemita, revizionista, militáns, soviniszta és klerikális jelszavakban, hatásvadász hazug ávózásokban, hazaárulózásban, a másként gondolkodók megfélemlítésében, molotov-koktélok hajigálásában, az összes nemzeti ünnepünk tönkretételében. A fentiekben jeleskedő, vagy azt támogató szélsőjobboldaliak csak kis hányada (két-háromszáz nyilaskeresztet, horogkeresztet, SS jelet ábrázoló iwiw-es adatlap és ugyanennyi blog, valamivel kevesebb honlap) vállalja nyíltan az önkényuralmi jelképeket, a többségük tagadja a minősítő jelzőt és a hagyományos jelképeket , de ahogy a többszörös rablógyilkos is kikéri magának, ha bűnözőnek nevezik, úgy a zsidózásban élenjáró, akasztással fenyegetőző, árpád-sávos irredenta gyűlölködők is cáfolják a szélsőjobbos jelzőt.
Azért, hogy ne dédelgessünk álmokat, mutatunk néhány biztosan nem hamisított neonáci, nyilas aktivistát, akik nyíltan, minden jogkövetkezmény nélkül terjesztik a mai napig a náci, vagy nemzetiszocialista eszméket, illetve teszik közzé a tiltott jelképeket.
Kitartós_testvér
Aggitációs_munkatárs
Félárja_testvér
Gyomorforgató_testvér
Dunába_lövős_disszidens
SS_náci_Dávid
Megsemmisítős_bukros
Horváth_testvérnő
Vicces_nácik
Magamutogató_neonácik
+ 2 iwiw-es a sok százból:
http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9925886

http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?tab=images&userID=9481704

Botrányba fulladt a

torontói hazudozás

Jellemző videó: az agymosott nyilas-restaurátorok

nem tűrik az ellentmondást

A felvétel tanúsága szerint, a torontói Magyar Házban, a Civil Jogász Bizottság nevű politikai bűnszervezet és annak mosolygós vészmadara, Morvai Krisztina tartott éppen előadást a mindennapos magyar szemkilövésekről, mikor egy eddig ismeretlen csokornyakkendős szimpatikus férfi, egy találó feliratos esernyőt helyezett el a színpadon, miszerint: „Nekünk itt mind, két hazánk van”. (A feliratot, a megszeppent Morvai egyébként véletlenül fel is olvasta. –a szerk.)
A magából kikelt igazmagyarok bátor hada természetesen egyből összetörte az esernyőt és szabályos lincshangulat alakult ki. „Te! Te rohadt szemét!” –morogta az esernyőt összetörő.
Érdemes megfigyelni a háttérben a legjobban kiabáló piros pólós tésztaképű férfit, aki egyből a visszább húzódik, amint a kamera felé irányul.
„Gyurcsánynak a seggét nyalja! A szadista rendőröket védi. A szadista Gyurcsányt védi!”. Kiabálja hátulról.
Hogy miféle párhuzam lehet a „Nekünk két hazánk van” feliratú esernyő és a „szadista rendőrök”, valamint a még szadistábbnak kikiáltott magyar miniszterelnök között, azt csak ők, mindenkinél igazabb, magyaroknál is magyarabb, legmagyarabb magyarok tudhatják, odakint, külföldön.
A reá rontó, arcába fényképező gazemberek zaklatását is elegánsan tűrő csokornyakkendős ismeretlen férfi békés, ám annál bátrabb akcióját üdvözöljük! Ha olvas minket, minden jót, erőt, egészséget kívánunk neki!
Nincs mit szégyellnie találó, csendes, békés tiltakozásával a hazug dogmák ellen! A hazáról, magyarságról papoló, a magyar szélsőjobboldalt pénzelő nyilas-leszármazottaknak valóban két hazájuk van. Egy odakint, ahol élnek és ahová valók, meg egy itthon, ahová csak mint turisták szoktak érkezni, de itt élni már büdös. (A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely…” mondja a Szózat.
Egyébként ne feledjük: A szélsőjobboldali csőcselék szinte egyetlen antifasiszta, vagy esetleg baloldali megemlékezést, rendezvényt nem hagyott eddig még zavartalanul. Kettős mérce? –a szerk.)
A felvétel megtekinthető a linkre kattintva:

Botrány a torontói Magyar Házban

Hibáztak a rendőrök!

-

Nem minden esetben tartottak ruházatátvizsgálást az elfogott autóborogató huligánoknál október 23-án

Egy rabomobilban készült 2007. októberi felvétel azt bizonyítja, hogy bizony a csata hevében rendőreink elfelejtették a képen látható elfogott bűnözőknek átvizsgálni a ruházatát.
A jobbszélen értelmes arcot vágva pózoló vörös fiatalember blogjában a kép kapcsán az alábbi bejegyzést találtuk:

"Csoportkép a rabszállítóban ülve. A rendőrök végtelen sötétsége és szakszerűtlensége felett érzett abszurd vidámság okán ebben a helyzetben is képes vagyok pofákat vágni. Fényképezőgép, telefoninterjú (HírTV-ben hallhattátok), atomkézigránát, mindenünk nálunk volt, motozás 0x00.
Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és társaik személyes segítségével (akiket szerencsés módon értesíteni tudtunk) éjjel kettő óra után kihallgatás vagy bármi hasonló nélkül kiszabadultunk a jogsértő és röhejesen szakszerűtlen eljárás alól. Hála és köszönet nekik ezért.”

Remélhetően a jövőben -tanulva a zsebnáci blogger és társai esetéből-, rendőreink minden esetben átvizsgálják az előállított gazembereket, hiszen a telefonon, fényképezőn túl, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, sőt, akár fegyver is lapulhat bármelyiküknél.