Mi kérdõjelezi meg E. Zsanett
21 éves bártáncosnõ állításait?
A konstruktív gondolkodás emberi képesség. Az ártatlanság vélelme pedig a civilizált társadalmak büntetõ eljárásainak nélkülözhetetlen eleme. Ez a vélelem minden bûncselekmény elkövetésével meggyanusított személynek kijár. Ha nem így lenne, elég volna valakire boszorkányt kiáltani és már lángolnának is a máglyák.
A társadalom megrökönyödéssel fogadta az utóbbi napok legnagyobb szenzációját, és amit minden orgánum a saját szája íze szerint, de szinte tényként tálalt, miszerint öt szolgálatban lévõ rendõr megerõszakolta a 21 éves F. Zsanett bártáncosnõt.
A radikális szélsõjobbnak természetesen kapóra jött a hír és nem törõdve annak megalapozottságával, azonnal a bûnös rendõrség elleni harcra szólít fel. A politikai ellenzék, az öszödi beszéd következményét emlegeti és a miniszterelnök lemondását sûrgeti. A miniszterelnök gyorsan inkább kirúgja a fõrendõröket, míg a fõpolgármester megvonja az ígért 35 milliós támogatást a REBISZ-tõl, mivel az õ szemében is többet ér egy kábítószer fogyasztó bártáncosnõ szava, mint az ártatlanság vélelmének jogintézménye. Pedig a vádak - bár tény és való szenzációsak- közel sem biztos, hogy megálják a helyüket.
A rendõrökrõl sok mindent el lehet mondani. A viccek szerint logikátlanok és hülyék, de vajon életszerû-e, hogy öt rendõr, köztük egy 15-éves szolgálati
múlttal rendelkezõ vezetõ, tisztában azzal hogy autójukban GPS követõ van, tisztában azzal, hogy késöbb beazonosíthatóak, képes szolgálatban megerõszakolni egy nõt.
A fenti vádat egyébként a 21 éves Zsanett tanúvallomása és egy orvosi látlelet testesíti meg. Zsanett vallomása nem áll rendelkezésünkre, azonban az orvosi látlelet hitelességét szakmai körökben elég sokan kétségbe vonják, mivel azt egy olyan orvos készítette, akinek egyáltalán nem feladata és rutinja sincs sem látlelet készítésében sem annak eldöntésében, hogy történt-e erõszak.
Rendõrségi információk szerint, az úgynevezett "robotzsaru" számítógépes rendszer adatai szerint, a szóban forgó nõ az elmúlt idõszakban már 3-szor tett feljelentést sérelmére elkövetett erõszakos közösülés miatt! Ez az apró momentum mindenképpen gondolkodásra készteti az embert. Zsanett ennyire kapós lenne? Vagy ennyire peches? Mindenesetre elég furcsa, hogy rövid 21 éve alatt, õt már összesen 4-szer érte különféle nemi erõszak miatti lelki trauma. A rendõrség adatai szerint mindenesetre a lány elég rutinos feljelentésben. Ezért is érdekes, hogy most, a legutóbbi "esemény" kapcsán csak napokkal késöbb tette meg a feljelentést.
A Múzeum körúti intézkedést, egy a Kálvin téren mûködõ kamera rögzítette. A felvételek szerint az intézkedés végén, a nõ visszaült saját autójába és a rendõrautóval egyszerre indult el követve azt. Miért tette? Tanuvallomásában egyébként õ hajnali kettõre emlékszik az intézkedés idejét illetõen,azonban az már bebizonyosodott, hogy hajnali öt körül vonták õt ellenõrzés alá.
F. Zsanett egy bizonyos keskeny, kihalt utcáról beszél, mint a bûntett színhelye, azonban a helyet megmutatni a mai napig nem volt képes.
A nyomozást folytató Budapesti Nyomozó ügyészség nyilatkozata szerint, az öt rendõr érdemi, egybehangzó védekezést adott elõ, melyet figyelembe vesznek. Egybehangzó vallomásuk mellett, a rendõrök maguk kértek gépi hazugságvizsgálatot.
Az ügyben egyébként egy szemtanú is szerepel, aki - az ügyészség fogalmazása szerint - nem a sértett verzióját támasztja alá.
A fentiek ismeretében méginkább felháborító, hogy a szenzációhajhász sajtó mellett, a kormányfõ és Budapest fõpolgármestere is elfelejtette a jogállamiságban nélkülözhetetlen ártatlanság vélelmét. Talán egyszer észreveszik, hogy a rendõrség teljes lejáratása, a rendõrök elbizonytalanítása és demoralizálása, az õszre újabb randalírozást tervezõ, az alkotmányos rend megváltoztatására törekvõ szélsõjobboldal érdeke. Ha mást nem, legalább azt lenne érdemes figyelembe venni, hogy a sajtóhírekkel ellentétben, a Legfõbb ügyészség adatai szerint, az elmúlt években jelentõsen kevesebb rendõri bûncselekmény történt, mint korábban.
