Amit a Kurucinforól tudni kell!

A Kurucinfo impresszuma:

Kiadja: WBY Ltd. - azonosíthatatlan vállalkozás

Az igazgatótanács elnöke: Jan Haugwitz B.a.H. (Haugwitz János XV. századi zsoldosvezér, Mátyás király Fekete Seregének főparancsnoka)

Kiadóigazgató: Libényi János (szabósegéd, 1853-ban merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen)

Executive producer: Héjjas Iván (a fehérterror hírhedt különítményparancsnoka)

Helyettes főszerkesztő: Hohenstauf Frigyes (I. Barbarossa Frigyes német-római császár, a "rőtszakállú" uralkodó a XII. századból)

PR-manager: Jaross Andor (a német megszállást követően belügyminiszter, több "zsidórendelet" megalkotója)

Kommunikációs igazgató: Rákay Fülöp (a név Rákay Philipre, a Fidesz nagygyűlései "ceremóniamesterére" utalhat, aki a Népszavának azt mondta: ezt visszautasítja, és fel fogja szólítani a portált, hogy távolítsák el nevét a honlapról)
Logisztika, szállítmányozás: Endre László - A deportálásokat végzô egyik államtitkár.1945. vagy '46-ban felakasztották.
Disztribúció: Leslie Baky - Baky László - A deportálásokat végzô másik államtitkár.

Látható, hogy a Kurucinfo már az impresszumában is vállalja nyilas eszmeiségét. Majdnem minden kiadói és szerkesztői pozícióban álneveket sorolnak fel. A nyilas háborús bűnösök nevének felhasználása egyszerre provokál, és üzeni a megfoghatatlanságot.Az önbizalom nem teljesen megalapozatlan, hiszen a Kurucinfon - egy folyamatban levő nyomozás, és az adatvédelmi biztos felszólítása ellenére - most is több személyes adat található, például a korábbi zavargások ügyében eljáró "vérbírák" és ügyészek neve, címe és telefonszáma, valamint egy kokárdát viselő "magyar" kislányt állítólag alaposan helybenhagyó "Dávid csillagos" elérhetősége is.A portált 2005 őszén indította a Magyar Hírforrás Alapítvány (MHA), akkor még kuruc.hu címmel. A végződés ezúttal fontos, hiszen a .hu oldalakat Magyarországon jegyzik be, szervereiket a határokon belül tárolják. Az alapítvány célja – mint arról lapunknak az egyik alapító beszámolt – nemzeti érzelmű (értsd: nyíltan jobboldali) netes hírforrás üzemeltetése volt. (Az MHA emellett a revizionista nemnemsoha.hut és a Kárpátia havilapot adja ki.)– Alig két hónapig tudtunk együttműködni a kuruc.hu szerkesztő- és szerzőgárdájával – meséli az MHA egyik befolyásos tagja. – Minősíthetetlen, artikulálatlan és szofisztikálatlan hangot ütöttek meg cikkeikben, amelyekkel nem értettünk egyet. A problémáinkat nem értették meg, nem akartak változtatni a hangnemen, ezért különváltak az útjaink. Többet ártottak az ügyünknek, mint amennyit használtak.A szakítás után a kuruc.hu gyorsan magára talált, új néven – Kurucinfo –, új helyen újrakezdte tevékenységét. Úgy tudjuk, az újrainduláskor hivatalosan is Molnár Balázs (=Horváth zsolt)főszerkesztette az orgánumot, Novák Előd (a kormányellenes tüntetések kisdobosa) hathatós támogatásával.A portál főszerkesztője kijelentette: nem vezetője a netes hírlapnak, hisz annak impresszumában Horváth Zsolt neve szerepel főszerkesztőként. (Emlékezetes, a Schmidt Mária elleni cikket írták alá e névvel.) Molnár megjegyezte: csak néha írogat a netre, amúgy tanárember. Végül közölte: csupán félmillió forint ellenében hajlandó felvilágosítással szolgálni a Kurucinforól. Ennyit azért nem ér.Molnár egykori barátai annyit tudni vélnek: jelenleg a szerkesztőség néhány lelkes amatőrből áll.– Nem klasszikus újságírók, akik utánajárnak a dolgoknak – mondja egy radikális aktivista. – Van polgári foglalkozásuk, és ha eszükbe jut valami, általában egy összeesküvés-elmélet,akkor azt bepötyögik a gépbe, és kirakják.Miből telik minderre? – kérdeztük segítőinket. A Kurucinfo belső viszonyait ismerő informátorunk szerint az indulástól tavaly októberig egy tehetős szponzor állt mögöttük, ám ő is magára hagyta a portált, miután az „felvállalta az októberi forradalmat”. Támogató híján komoly anyagi gondokkal küzdött a társaság, annak ellenére, hogy néhány Amerikába és Ausztráliába kivándorolt magyar segíti a munkájukat.Amikor a Kurucinfo a tavalyi zavargások ügyében eljáró bírák és ügyészek, illetve újságírók adatait tette közzé, akkor a cél alig titkoltan az igazságszolgáltatás tagjainak és a sajtó munkatársainak megfenyegetése volt. Majtényi László, megkérdezett volt adatvédelmi biztos nem vitatja, hogy egy jogállamban minden törvénysértés ellen fel kell lépni, ám szerinte tartózkodni kell az események „túlreagálásától” is. A hatalom nagy szívességet tesz, ha túl komolyan veszi az efféle szélsőségeket – fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy a múlt század harmincas éveiben durva módszerekkel vertek szét egy nyilas tüntetést, és a párt a következő választáson minden korábbinál jobban szerepelt.Azon egyetlen jogász sem csodálkozik, hogy a portál ellen eddig hivatalból nem indult uszítás miatt eljárás. Noha a szerzők antiszemita, rasszista, uszító szövegekkel töltik fel az oldalt, a magyar joggyakorlat szerint sajnos ez mindaddig nem bűncselekmény, amíg valaki valóra nem váltja a lapon megfogalmazott fenyegetőzéseket.A tűzfalon már megjelent a jel, de kérdéses, hogy egy ilyen liberális demokrácia le tudja-e mosni még időben.(Forrás: 168 óra, Népszava, Népszabadság)