Hofi Géza sírja még meggyalázása előtt
Hogy hol vannak a mellveregető megmondó bajnokok, akiknek állítólag tilos volt Kádár alatt a szabad beszéd?
Emlékszem, gyakran mondtad, kicsinyeim vegyétek elő, és megnézem, ha kibírom röhögés nélkül. Mármint azokat a bátor írásokat, amiket az íróasztalfiókotok rejt. Csak azért szoktunk veled beszélgetni, mert hiányzik egy kőbányai európai. Mintha még itt lennél velünk. Hallasz?
-Naná, hogy hallok. Mi az, hogy! Én itt napra kész vagyok. Hallod, ne mond már, hogy lemaradtam! Itt is „aptdéjt” az infóm. Jól mondom? Romlik az angolságom.
Látom tele van a gatya. Eltűntek a szocik? Jönnek az árvalányhajas néptános-nyilas, ss-egyvelegbe öltözött legények? Na, öreg, figyelsz, mi a baj? Ott a szabadság, rátok szakadt, most élvezzétek!
-De Géza, hiszen törnek, zúznak, repülnek a Molotov-koktélok, az autók égnek. Ez lenne a szabadság?
-Na és, ezt akartátok, nem?
-Nem!
-Akkor édeseim, hol a francban vagytok? Kétszáz lajblis és labilis, sávos karszalagos, zászlós lesöpör titeket? Hol az a rengeteg bátor baloldali? Hol van a demokrata tömeg? Jaj, haver, ne szarakodj velem! Ti akarjátok. Mert különben nem lennének! Ne bosszants már! Nálatok odalent mindenki demokrata, nem? Demokrata Fórum, Keresztény Demokrata Néppárt, Fiatal Demokraták Szövetsége, Szabad Demokraták Szövetsége… Ne! Ne idegelj, mert itt fenn ezt nem nézi Péter jó szemmel.
-De hát Gáza, a szabadság, az emberi jogok? Megmondta a Morvai, itt verik a népet.
-A Balóné? Vagy nem viseli a férje nevét? Ő megmondta? Akkor úgy van.
-De a szabadság…Géza!
-Aha. A szabadság… Tudod öregem, én éltem már (vagy még!) akkor, amikor még a jó napot kívánokot, nem beszélve a csókolomot is szinte betiltották. Akkor úgy kellett köszönni a közértben, ha bementem tejért: Szabadság, eladó elvtársnő! Látod, haver és túléltük. Még röhögni is tudtunk. Ma meg csak dühöngtök. Bogaram! Milyen elnyomás az, ahol ezt hagyják? Drága szívem, én itt fenn nem győzöm magyarázni a fiuknak, hogy ez, amit ti előadtok, az nem paródia, hanem valóság. A srácok nem hiszik el, csak röhögnek.
-Miért? Mi olyan vicces ebben?
-Nektek? Nektek semmi.
