Az írek így látják „véres diktatúránkat”
A 2008. március 15-én hazánkba látogató ír rendőrök által készített és magyarra fordított, az ORFK-hoz eljuttatott eredeti jelentés a magyar rendőri erők megfigyeléséről.
Forrás: intra.police.hu
”Március 14-én az Észak-ír Rendőrség két hivatásos állományú tagja (Earl Aiken felügyelő és Allan Jones őrmester az Észak-ír Rendőrség Közrendvédelmi Kiképző központjából) Budapestre utazott az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc megemlékezése alkalmából tartott rendezvények rendőri biztosításának megfigyelése érdekében. Minden év március 15-én a magyarok megemlékeznek a Forradalomról és az ezt követő 1848-1849-es, az osztrák Habsburg uralom elleni Szabadságharcról. Magyarországon ez a nap az egyik legjelentősebb nemzeti ünnep. Március 15-én reggel elmentünk az Országos Rendőr-főkapitányságra, ahol megmutatták nekünk az összes vezetési törzset, amelyeket a különböző aznap történő események figyelemmel követésére, szükség esetén intézkedések megtételére állítottak fel. Ezek mind a személyi állomány, mind a technikai berendezések tekintetében nagy benyomást tettek ránk, melyek között nagyon fejlett térfigyelő kamera rendszer is szerepelt. További kamerákat helyeztek el a városban erre a napra, így a „vakfoltok” is megfigyelhetővé váltak. Az összes videofelvételt a parancsnoki szobákba továbbítják annak érdekében, hogy a lehető legtöbb információ álljon a parancsnokok rendelkezésére a döntéshozatali eljárás során. Csodálkoztunk azon, hogy mennyi parancsnok, vezető van jelen; mi a jelenlévő vezetők létszámát csökkentettük az Egyesült Királyságban. A döntéshozatali eljárás sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, amennyiben egy személy felelős a stratégiai döntésekért, illetve egy személy felelősségi körébe tartoznak a taktikai döntések. Ez a „Bronz”, „Ezüst” és „Arany” rendszerben jelenik meg nálunk, tekintettel a rendezvények biztosítására. Ez a rendszer nem csak a Brit Szigeteken, a váratlan eseményeknél bizonyult hasznosnak, elterjedtnek, hanem egész Európában növekvő számban népszerűvé válik, illetve alkalmazásra kerül.
Ezek után elvittek a Parlamenthez, ahol nagyon megtisztelő helyről nézhettük végig az ünnepélyes zászlófelvonást. A rendőri biztosítás itt egy nagyon kifinomultan megtervezett művelet volt, mivel a tüntetők csoportjait nagyon jól kezelték a rendőrök, illetőleg a kordonok távol tartották őket; ezek az ünnepség megzavarását minimumra csökkentették. A Köztársasági Elnök és a Miniszterelnök végignézte az ünnepséget és a díszfelvoulást, csupán a távolban hallható fütty és kiabálás zavarta meg elhanyagolható mértékben az ünnepséget. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy - összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével - a magyar rendőrök biztosították a békés tüntetéshez való jogot, viszont készen álltak bármely jogellenes cselekmény kezelésére.
A következő helyszín a Magyar Nemzeti Múzeum volt (Múzeum körút, Ferenciek tere metróállomás). Egy színész Petőfi Sándort (1823-1849) alakította és elszavalta a híres Nemzeti Dalt. 1848. március 15-én több ezer embernek szavalta a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjéről ezt a verset. Petőfi szenvedélyes szavalásával kezdődött a Habsburg elnyomás elleni forradalom. 1849-ben, az egyik utolsó csatában esett el. Egy, a Forradalomra történő visszaemlékezés sem múlhat el a Nemzeti Dal nemzeti műemlékeknél, így a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről történő elszavalása nélkül. A mostani eseményen körülbelül száz táncos és színházi berendezések vették körül annak érdekében, hogy minél látványosabb legyen az előadás. Ez nem politikai esemény volt, így demonstráció nem történt, ugyan egy nagyon hatékony szűrőrendszert alkalmaztak annak érdekében, hogy az esemény bármely fajta megzavarását megelőzzék. A színpadot egy ideig a nemzeti színek borították. Tüntetés nem történt, így nagyon élvezetes eseménynek lehettek részesei mind az előadók, mind a közönség, akik jól megérdemelt tapssal jutalmazták az előadást.
Egy gyors ebéd után elmentünk az Erzsébet hídhoz közeli Petőfi szoborhoz, ahol egy nagy tömeg előtt beszélt a Főpolgármester úr. Egy szűrő berendezést alkalmaztak itt is, valamint a külső kordonra biztonsági őrök figyeltek. A belső fémkordont, mely kettő méter magas volt, a BRFK rendőrei biztosították a Készenléti Rendőrség támogatásával, és csupán meghívott vendégeket engedtek be erre a területre. A belső kordont korlátozott számú rendőr biztosította, akiket laza kordonban állítottak fel az előadó és a vendégek, valamint a kordonok között. Amikor a Főpolgármester elkezdett beszélni, egy nagyobb tömeg megpróbálta bekiabálással megzavarni, valamint nemtetszésüknek adtak hangot a Főpolgármesterrel kapcsolatban. Ez kántálásokban és bekiabálásokban mutatkozott meg, illetve ezek után tojások és pénzérmék bedobálására is sor került. A külső és a belső kordon között több árusítóhelyet állítottak fel, mivel az árusok kiváló alkalmat találtak ara, hogy itt adják el az áruikat. Sajnos legalább egy árusítóhelyen élelmiszert is árultak, így nagy lehetősége van annak, hogy innen szerezték be a tojásokat. Egy egyszerű intézkedést lehet annak érdekében tenni, hogy ez ne forduljon elő a következő évben: ki kell vinni ezeket a standokat. A Főpolgármester biztonságának megőrzése érdekében egy pajzzsal felszerelt BRFK rendőri egységet állítottak fel a tüntetők előtt, a kordon mögött. Ez az ellenkező hatást fejtette ki, valamint a tömeg jobban nekinyomult a kordonnak, illetőleg többet dobáltak. A pajzsvonal nem tudott semmilyen intézkedést tenni a tüntetők ellen, mivel elválasztotta őket a kordon, valamint nem állították meg a dobálást, hiszen a rendőrök feje felett továbbra is dobálták a Főpolgármestert. Így ez a bevetés több gondot okozott, mint amennyit megoldott. Az esemény végére nem csak a Főpolgármestert találták el tojással, hanem Jones őrmestert és N. Gergő r. hadnagyot, a tolmácsot is. Gergő tolmácsolási feladatánál többet látott el, mivel Jones őrmester mellett maradt, amikor gondatlanul túl közel ment a cselekményhez!
Ezután elmentünk a körúton található Készenléti Rendőri egységekhez. A rendőrök látványos megjelenése a védőfelszerelésekben, vízágyúkkal és könnygázvetőkkel sok, a politikai gyűlésre igyekvő potenciális rendzavarót elrettenthetett. Ezen felül a Rendőrség számos megelőző ruházat-, csomagátvizsgálást is foganatosított olyan személyekkel szemben, akikről úgy vélték, a gyűlésen problémát okozhattak. Megfigyeléseink szerint a rendőrök udvariasan, tisztelettel, ugyanakkor hatékonyan és hatásosan foganatosították az intézkedéseket. Egy megjegyzést tennénk ezzel kapcsolatban: az átvizsgálást végző csoportok az intézkedést olyan helyen is foganatosíthatták volna, amely kevésbé van a nyilvánosság előtt (pl.: egy kapualjban vagy egy lakásokhoz vezető folyosón), mint a nyílt utcán. Ennek kettős pozitív hatása van: az egyik az, hogy az intézkedés alá vont nem tud bizonyítékoktól könnyen megszabadulni, illetve nehezen tudnak megszökni, ugyanakkor sokkal nagyobb diszkréció biztosítható számukra, ha nem a nagy nyilvánosság előtt foganatosítanak velük szemben intézkedést. A gyűlésen körülbelül 1500 ember vett részt, sok előadó beszélt hozzájuk, illetve sok együttes zenélt a színpadon, amely egy kórház egyik oldala mellett került felállításra. Ez volt az első alkalom, amikor a tömeg közé vegyülhettünk, erre egyébként kevés alkalmunk nyílik. Most is velünk volt Gergő, a tolmácsunk és feltehetően azon gondolkodott, hogy ezúttal milyen bajba keveredik. Az eseményen a szónokok először hazafias beszédeket tartottak, de nem sokkal később uszító, gyűlölködő nyelvet használtak, melyet számos etnikai csoport ellen használtak. Néhány előadó arra biztatta a rendőröket, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz, ám amint kiderült, hogy ez nem valósul meg, a rendőröket elkezdték szóban támadni. Hamarosan úgy tűnt nekünk, hogy a szónokok arra buzdítják és hergelik a tömeget, hogy a forradalom nevében támadják meg a rendőröket. Az Egyesült Királyságban ezek a szavak a zavargásra felbújtás tényállását valósították volna meg, illetve a szónokokat ezt követően letartóztatták és megvádolták volna. Körülbelül kétórányi lázító dalszövegek és beszédek után egy kisebb csoport megtámadta a rendőrsorfalat. Ez egy gyors támadás volt, valamint a zavargás minden elemét megfigyelhettük, a teljes zavargás kialakulásához vezetett volna, ha a rendőrök túlreagálták volna ezt a támadást. Ez természetesen a tüntetők kezére játszott volna, ám a rendőrök rendkívül professzionálisan oldották meg a problémát: fegyelmezetten, példa értékű magatartást tanúsítva. Nem bocsátkoztak összeütközésbe annak ellenére, hogy szélsőséges provokációnak voltak kitéve. Amikor már látták a tüntetők, hogy ez a fajta provokáció eredménytelen, abbahagyták. El kell ismernünk, hogy jó döntést hoztak azzal, hogy elvonták a helyszínről a csapatokat, amilyen gyorsan csak lehetett, így biztosítva számukra pihenőidőt.
Az este folyamán később zavargásról érkezett jelentés, amely alapján megtudtuk, hogy legalább hat rendőr megsérült. Nem láthattuk az eseményt, de az megjegyezhető, hogy az egész napos nagy rendőri jelenlét, intézkedések miatt ezt nagyon gyorsan megoldották, még azelőtt, hogy a rendőröket képesek lettek volna visszaszorítani.
Gondolatban a sérült rendőrökkel és családjaikkal vagyunk, illetve mielőbbi felépülést kívánunk nekik. A rendőri szempontokra térve, nagy benyomást tettek ránk a rendőrök fegyelmezett viselkedésükkel, intézkedéseikkel. A magyar rendőrök nem csak jól képzettek és irányítottak, hanem - frissítő látni -, hogy nagyon szeretnének tanulni és fejlődni. A rendészet területén senkinek nem lehet megoldása az összes problémára, illetve csak a legjobb rendőri erők tanulnak egymástól. Úgy vélem, hogy sok értékes rendőri tapasztalatot viszünk haza Észak-Írországba.
Allan Jones Q.P.M. Őrmester 15172
Közrendvédelmi Kiképző
PSNI (Észak-Ír Rendőrség) )
Earl Aiken
Felügyelő 17632
Közrendvédelmi Kiképző
PSNI (Észak-Ír Rendőrség”
